2020. október 24., szombat

Szavazz az amerikai elnökválasztáson! Te kire adnád a voksodat és ki lesz az Egyesült Államok elnöke?

Rendszeresen szoktam közvéleménykutatásokat közzétenni, hogy ti is el tudjátok mondani a gondolataitokat és a lehető legtöbb ember véleményét láthassuk visszajelzésként mindenki számára. Osszátok meg minél több emberrel!

Ahogy 4 évvel ezelőtt a Hillary Clinton vs. Donald Trump elnökségért folyó versenyben is megkérdeztelek benneteket, úgy most a Donald Trump vs Joe Biden csatában, másfél héttel a hivatalos 2020.november 3-i dátum előtt is itt a lehetőség!

Te kire szavaznál az USA-ban a 2020 november 3-i elnökválasztáson? Ki fogja megnyerni az amerikai választást? Mi a véleményed Trumpról és Bidenről?

4 kérdést tettem fel: - Közvetlen link a szavazáshoz

1. Kire szavaznál az amerikai elnökválasztáson? Ki legyen az USA elnöke 2020 után?

2. Szerinted ki fogja megnyerni a 2020-as amerikai elnökválasztást?
Ki lesz az USA elnöke?

3. Mi a véleményed Donald Trump elnökségéről?

4. Mi a véleményed Joe Biden lehetséges elnökségéről


SBG Buddha - VilagHelyzete


➽ Kapcsolódó 
VilagHelyzete.com Cikkek: ➽

Szavazzatok az amerikai elnökválasztásról, kit választanátok, ki győz és egyáltalán van-e értelme a szavazásnak

Tisztázzuk "Trump és a Vilag Helyzete kapcsolatát", mert elfelejtitek, hogy működik a Tézis-Antitézis-Szintézis > Üzenet az olvasóknak

◢ BLOG: VilagHelyzete.com
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: https://www.AlternativHirek.com

Két párhuzamos valóság jelent meg egy kvantumkísérletben - Bizonyították Wigner Jenő elméletét


A valóság érzékelése rendkívül szubjektív dolog. Részt vesznek a folyamatban érzékszerveink, kultúránk és tudásunk, sőt még a véleménybuborékunk is.
A tudomány segíthet benne, hogy tisztába kerüljünk mindazzal amit nem tudunk, és hozzászokjunk a rugalmas nyitottsághoz, a kételkedéshez, és a bizonyítás szükségszerűségéhez, mint a megismerés alapvető eszköztárához.
És ha mindez megtörtént, jön Wigner Jenő, a kvantumfizika, és több párhuzamos valóság, csak hogy ne kényelmesedjünk el.

Egy közel 60 éves rejtvény: Wigner barátja

A kvantumfizika kutatói nemrég a valóságban is leteszteltek egy régi gondolatkísérletet, melyet elsőként a Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus Wigner Jenő javasolt 1961-ben.

A kísérlet „Wigner’s friend” néven ismert, és nem igazán bonyolult. Egy olyan kvantumrendszer szükséges hozzá, melynek két állapota van, egymással szuperpozícióban. Ez jelenti, hogy amíg meg nem mérjük, mindkét állapot egyszerre létezik.

A kísérletben ez az állapot, vagy jellemző, a foton polarizációja (az a tengely, mely körül forog), ami lehet vízszintes vagy függőleges, illetve a példában ugye a mérés megtörténtéig egyszerre mindkettő.

A gondolatkísérlet szerint Wigner barátja besétál a laborba és elvégzi a kísérletet, majd miután végrehajtotta a mérést, a kvantumrendszer szófogadóan összeomlik és a foton a két állapot egyikébe rögzül.

Igen ám, de mindeközben Wigner nem megy a laborba, és nem szerez tudomást a mérés eredményéről, így az ő számára a kvantumrendszer (amely a laboratóriumot is magában foglalja) továbbra is szuperpozícióban van.

Az egymásnak ellentmondó eredmények ellenére mindkét valóság egyszerre létezik. Ha a kísérlet emlékeztetne valakit Schrödinger macskájára, az sem pusztán a véletlen műve. A két objektív valóság, Wigneré és Wigner barátjáé, úgy tűnik, párhuzamosan létezik. És ez probléma.

Kvantumfizikai áttörések

Az ötlet tesztelése a megszületése óta akadályokba ütközött, annak okán, hogy rendkívül bonyolult volt kidolgozni Wigner kvantummechanikai képletét, amint távolról figyeli barátja kísérletét. A közelmúltban történt néhány áttörés azonban elhárította az akadályokat, és a kutatók képesek voltak elkészíteni a kvantummechanikai kísérletet, ami pontosan reprodukálta az elméleti feltevést.

A létrehozott rendszer négy összefonódott megfigyelőt tartalmaz, és egy rendkívül fejlett hat-fotonos kísérletet.

Kimutatták, hogy míg a rendszer egyik része elvégzett egy mérést, addíg a másik része azt mutatta, hogy a mérést még nem hajtották végre. Vagyis a rendszer két valóságról számolt be egyszerre. A kutatócsapat értelmezése szerint ez az eredmény megerősíti azokat a kvantumelméleteket, melyek keretrendszere eleve a megfigyelőtől való függésre épül.


"A kísérlet megkérdőjelezi a két megfigyelő által megállapított tények objektív mivoltát" - vetették papírra a paradigmadöntőnek tűnő megállapítást a tudósok peer-review, vagyis szakértői véleményezés előtt álló cikkükben, mely az ArXiv szerverein olvasható. 

"Vajon összeegyeztethetőek a különböző észlelések, vagy alapvetően összeegyeztethetetlenek és eképp nem tekinthetők objektívnek, megfigyelőktől függetlennek, a világ valós tényeinek?"

A tudománynál hatékonyabb és jobb eszközt még nem találtunk a valóság megfigyeléséhez és megértéséhez, de a megfigyelők hatásai és korlátai már a tudomány előtt is régóta ismertek.

A relativitás kimutatta, hogy a megfigyelők nem tapasztalhatják meg egyszerre az egyidejű eseményeket. A kvantummechanika elárulta, hogy a megfigyelők befolyásolják a saját kísérleteiket.

Most úgy tűnik, hogy már az is kiderült, hogy legalábbis a kvantumvilágban két különböző valóság is létezhet egyszerre. Vagy esetleg még több.


Forrás: MIT Technology Review / Raketa.hu

SBG Buddha - VilagHelyzete

◢ BLOG: VilagHelyzete.com
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: https://www.AlternativHirek.com

2020. október 23., péntek

Nyaklövés végzett az '56-os forradalom szimbólumává vált 15 éves lánnyal: Szeles Erika története

Sokszor beszéltek már az 1956 novemberében eltűnt titokzatos lányról, akinek a fényképe címlapfotóként járta be az októberi forradalom idején a nyugati országokat, és valóságos szimbólummá nőtte ki magát: a bátorság és a remény szimbólumává.

A fényképet egy dán fotós, Vagn Hansen készítette, akinek az akkor 15 éves Erika mosolyogva állt modellt, egy orosz géppisztollyal a kezében; a sorozatból mégis egy komoly kép vált ismertté melyről Európa egy tettre kész, bátor lány arcát ismerte meg.

A fényképész és Erika elbeszélgettek – a lány valószínűleg tudott valamicskét dánul, mivel az 1940-es évek végén, mielőtt a vasfüggöny legördülése lehetetlenné tette a hasonló utakat, három hónapot Dániában töltött a Red Barnet nevű egyesület szervezésében, amely a háború után elszegényedett országokban élő gyermekeket karolt fel -, de a keresztnevén kívül semmit nem lehetett tudni róla.

A kutatás elkezdődött

Henning Schultz egyike volt azoknak a fiatal dán kamaszoknak, akik fényképe alapján rajongtak Erikáért. Schulznak köszönhető az Erika dániai tartózkodásáról szóló információ napvilágra kerülése. Tinédzserként elrejtette az egyik legnépszerűbb dán magazin, a Billed Bladet három számát, és felnőtt fejjel bukkant rájuk, bennük Erika fényképére egy láda mélyén az általános iskolai tankönyvei között.

Schultz ekkor, 2006-ban határozta el, hogy felkutatja Erikát, és odaadja neki a régi újságokat. Rengeteg időt fektetett a keresésébe, több magyar lapot is megkért, hogy tegyék közzé Erika képét, hátha valaki ráismer. A kérést csak a Magyar Nemzet teljesítette, de eredmény nélkül.

A Hírszerző eddigi kutatásainak alapján már ismeretes, mikor született Szeles Erika, és mikor halt meg, egy volt általános iskolai osztálytársnőjétől pedig azt is megtudtuk, hova járt iskolába, ki volt az osztályfőnöke, és milyen személyiség volt.
Jelleme megismerésében szintén segített lapunknak Fonda Almerigo, aki egy helyen dolgozott a lánnyal a Béke Szállóban, és egy fotóval azt is bizonyította: együtt néptáncoltak.

“Drága kicsi lányom”

A Magyar Nemzeti Múzeum Vagn Hansen 1956-os képeit bemutató tárlatának köszönhetően egyre többen bukkannak fel a múltból, így egyre kerekebbé válik Erika története. A kiállításnak köszönhetően jutott Hansen úr tudomására, hol nyugszik a kislány, lapunk pedig ennek nyomán felkereste a Kerepesi temetőt, és felkutatta sírt.

“Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.” – ennyi áll Szeles Erika Kornélia sírján, akinek a teljes nevére az “1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottai és ártatlan áldozatai, akiket ebben a sírkertben temettek el” feliratú márványtáblán bukkantunk rá.

A legtöbb áldozat munkás volt

A kutatás tovább folyt, és Eörsi Lászlónak, a ’56-os Intézet munkatársának, a forradalmi harci csoportok jó ismerőjének közvetett segítségével újabb információkra bukkantunk. Horváth Miklós és Tulipán Éva “In Memoriam 1956” című kötete tartalmaz egy “Magyarország 1956-os embervesztesége” című mellékletet a forradalomban elhunyt áldozatokról, és azok ismert személyes adatairól.

A kötet többek között nem, kor, foglakozás és lakhely szerint csoportosítja ’56 áldozatait, akik szám szerint körülbelül 2.700-an lehettek.

Az egyik ilyen elemzés alapján a legtöbb áldozat munkás volt (46,4 %), a fegyveres testületek tagjai – katonatisztek, tiszthelyettesek, sorozott katonák, rendőrök, államvédelmisek – az áldozatok 16,3 százalékát tették ki, az elhunytak 13,9 százaléka szellemi foglalkozású volt, 9,4 százalékuk a tanulók közül került ki, 7,4 százalék földműves, nyugdíjas, kisiparos, vagy egyéb foglalkozású volt, a halottak 6,6 százalékáról pedig nem lehet tudni, mivel foglalkozott.

Megdöbbentő adat, hogy a forradalmi áldozatok 44 százaléka fiatalabb volt 25 évnél, a felsőoktatásba, közép- vagy általános iskolába járó fiatalok közül pedig a legtöbb halott az ipari tanulók közül került ki.
Erika is szakácsnövendék volt, amikor 15 éves korában a halálos lövés érte.

“Halála mégis megrázott” – egy homályos emlék

Sorozatlövés, nyaklövés, tüdőlövés, koponyalövés, agyroncsolás – olvashatjuk az elhalálozások okait a könyv mellékletében a nevek mellett. Eszerint Erika a VII. kerületi Péterfy Sándor Utcai Kórházban halt meg; nyaklövés érte.

Az itt feltüntetett adatokból az is kiderül, hogy Szeles Erika Kornélia Budapesten született a XIII. kerületben Blumenfeld Noémi gyermekeként, de utolsó bejegyzett lakcíme a VIII. kerület Bezerédi utca 11. szám alatt volt.

A zsidó kislányról egy másik szálon is jutottak el hozzánk információk, cikkünket ugyanis elolvasta egy 1983. október 23-án az Egyesült Államokba emigrált magyar újságíró, Földes Tamás. Földes 1956-ban 3-4 évvel idősebb volt Erikánál, így nem voltak közeli kapcsolatban, csak néhány szót váltottak egymással.

Földes emlékei szerint Erika és ő is látogatták a kislány anyai nagybátyja, a többek között karmesterként, zeneszerzőként, íróként és konferansziéként tevékenykedő Bondi Endre irodalom klubját. “Ő csupán jelen volt az irodalmi délutánjainkon és valóban csak ’56 nyarán, az utcán találkozva beszélgettünk először valamelyest hosszabban.

Hogy halála mégis megrázott, annak oka az 1956-os lelkesedésem, majd az azt követő sokk – nemkülönben a Bondi Bandi iránti szeretetem” – mesélte el lapunknak Földes, aki több helyen is megjelentette korábban a kislánnyal kapcsolatos emlékeit feldolgozó cikkét “Volt egyszer egy kislány” címmel.

A cikk, melyben a szerző csak homályosan emlékszik az általa Juditnak nevezett, ugyancsak Hansen fényképe alapján azonosított lányra, pontos adatokat nem közöl, de megjelent az Amerikai Magyar Hírlapban, az izraeli Új Keletben, legutóbb pedig, 2004-ben itthon is olvashattuk a Remény című folyóiratban. A cikk önmagában nem alkalmas Erika személyazonosságának megállapítására, az abban olvasható leírás azonban néhány ponton megegyezik a kislány egykori ismerőseitől származó információkkal.

“Inkább tűnt vadóc csitrinek, mint serdülő ifjú hölgynek. Haját fiúsan rövidre vágatta, szívesebben járt nadrágban, mint szoknyában” – emlékszik vissza cikkében Földes.
“Az akkor már tizenöt éves lány meglepő érettséggel csatlakozott szópárbajainkhoz. Véleménye volt a Petőfi Körben zajló vitákról, lángoló szemmel reménykedett valamiféle demokratikus megújulásban” – írja az emigráns újságíró.

Ki lehetett az édesapa?

Erika közelebbi családját illetően továbbra is kérdéses pont (ugyancsak tragikus körülmények között elhunyt) édesapja kiléte. Egyes információk szerint az édesapa egy koncentrációs táborban vesztette életét, egy másik szálon elindulva azonban az is felmerült: a budapesti gettóban halt éhen 1944-ben.

Annyi bizonyos, hogy 1944-ben meghalt, és Blumenfeld Noémi hároméves korától egyedül nevelte lányát – Erika ismerősein kívül ezt Földes már idézett írása is megerősítette, ahogy azt is, hogy Erika édesapja a nácizmus áldozata lett. Ugyancsak Földes emlékei szerint Erika édesanyja a forradalom után néhány évvel beleőrült a férje és lánya elvesztése miatt érzett fájdalomba.

SBG Buddha - VilagHelyzete

➽ Kapcsolódó 
VilagHelyzete.com Cikkek: ➽

Népek Krisztusa Magyarország - 1956 Igaz üzenete a legszebb beszédben

◢ BLOG: VilagHelyzete.com
◢ Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV
◢ Legnagyobb FB-oldal: https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
◢ Párhuzamosan futó FB-oldal (az előző törlése esetére) : https://www.facebook.com/VilagHelyzete
◢ FB-oldal 'vész' esetére: https://www.facebook.com/VilagHelyzeteBlog
◢ Azonnali Alternatív VilagHelyzete hírek: https://www.AlternativHirek.com