A következő bejegyzésben ismertetendő alaptételek egy bizonyos Noam
Chomsky
nevéhez fűződnek, aki – a 84 éves korához képest elképesztő
szellemi frissességről téve tanúbizonyságot – a mai napig a
híres MIT (Massachusetts
Institute of Technology)
nyelvészeti és filozófiai tanszékének rendszeres előadója.
Hosszú és tartalmas élete során foglalkozott ő mindennel, ami
nyelvészet, filozófia, médiaszociológia, tömeglélektan, de még
a számítástechnikai programozás bizonyos területeibe is beleásta
magát (ez utóbbit úgy hatvanöt évesen kezdte, tehát senki ne
adja fel!). Jómagam is sokat tanultam a nyelvészeti kutatásairól és mielőtt elhamarkodottan elítélnénk, el kell mondanom, hogy zseniális elméről van szó és egy olyan emberről, aki kiáll az elnyomás és az igazságtalanság ellen. Egyszerűen ő csak leírja azokat a tüneteket és elveket, melyek alapján a világ működik....
No
de itt és most nem is az ő élettörténetéről akarok beszámolni,
hanem arról a – tíz pontból álló – tételsorról, amit sokan
Chomsky
tízparancsolatának
is neveznek, lévén hogy a Mester ezeken keresztül magyarázza a
mindenkori politikai hatalom tömegeket manipuláló mesterkedéseinek
természetrajzát. Az ő szavaival: ezek a hatalmi
diverzió médiastratégiái.
Chomsky
barátunk ezeket először úgy 25-30 évvel ezelőtt írta össze,
amiből mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar.
Mindenesetre úgy vélem: ha tudjuk, hogy a Hatalom miben (és
hogyan) mesterkedik, védettebbek vagyunk vele szemben - legalábbis átlátunk a manipuláción....., ha még
tudunk gondolkozni és kételkedni…
Lássuk
tehát, hogyan
próbálja a hatalom maga alá gyűrni (az egyénen keresztül)
a társadalmat. Az alábbiak nem szó szerinti idézetek, hanem
Chomsky egy-egy tételének kicsit zanzásított verziói.
1.)
Az
emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és
harmadrangú problémákkal.
Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos
szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi
jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket.
Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2.)
A
népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet
megmentőire.
Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis
riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk
zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a
szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a
(máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett)
problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni
szabadságjogaik csorbítását.
3.)
A
nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb
következik.
Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér”
propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló
médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek
csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét”
(amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom
szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk,
hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé,
amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét
beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a
nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket
fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a
rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb
következett be.
4.)
A
nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan
történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt
biztosítsuk számára.
Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek
reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon
keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd
a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell
áldozatokat hoznunk”).
5.)
Az
embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a
történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat.
Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell
megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális
szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon
megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs
beetetések elfogadására.
6.)
Minden
adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a
racionális gondolkodásukra.
Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az
érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
7.)
Az
embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben
kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és
összetettebb tervek megvalósításában.
Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a
működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a
közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
8.)
A
népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes
tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától.
Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat,
amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s
gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek
ellenkezőjét próbálják elérni.
9.)
A
nyájszellem erősítése prioritás!
Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és
tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!)
alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási,
csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat
mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
10.)
Mindent
meg kell tenni az egyének megismerése érdekében.
Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell
felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai,
ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval
teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban
megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell
használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan,
csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait
céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb
titokban kell tartani.
..............
Nos, mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés: ha ez ennyire elképesztően valóságos - hiszen naponta érzékeljük mindegyik pontot- akkor tényleg létezik az az "összeesküvés-elmélet", mely szerint a globális folyamatokat, a nemzetek, emberek, a társadalom reagálását, pro-és kontra megnyilvánulásait, az emberek viselkedését valakik a háttérből tervezik, szervezik és irányítják ?
- Talán mégis igaz, amit az Agenda 21 és a Tavistock Intézet működésről kidob a Google, ha rákeresünk ? - Talán "szegény" Drábik János mégsem beszél "elvakult badarságokat" évtizedek óta megannyi tanulmányában, amikor ezekről a szervezett magánhatalom által működtetett erőkről, mint gépezetről ír ?
- Talán a fasizmus, kommunizmus, kapitalizmus, liberalizmus, ál-demokrácia.....mind-mind egy jól megtervezett társadalmi kísérlet, melynek irányítói mindig ugyanazok ?
Áldozata és mindezek elszenvedője pedig kivétel nélkül mindig "maga az ember", a "kis ember", ...a rabszolga....?
Nos a választ mindenkinek a fantáziájára és ismereteinek bővítésére bízom most is, és bátorítom a kutakodásra ! Mert a válaszok mindig ott vannak....... (SBG Buddha)
És végül egy napokban megtalált kis videót szeretnék mutatni nektek, mely nagyon jól szemlélteti, hová vezet mindaz, amit egy predátor - ragadozó jellegű létforma kialakított ezen a bolygón. Önmagáért beszél és érdemes végignézni....
A cikk forrása egy innen letöltött dokumentum volt
