A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Privatizáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Privatizáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 24., péntek

Íme a hírhedt eltitkolt "MNB Műhelytanulmányok", avagy Magyarország adósságcsapdába kényszerítése - Befizetés vagy Ráfizetés az EU


Magyarországra rengeteg pénz érkezik az Európai Unióból - halljuk sokszor....! Tényleg?

Az alábbiakban feltárt és sokak által mai napig ismeretlen (de inkább elhallgatott) tényt éveken keresztül nem lehetett a médiában kérdésként feltenni és még a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetése sem volt hajlandó közzétenni.. Kizárólag saját berkekben foglalkoztak a tanulmánnyal és a benne foglalt megdöbbentő tényekkel....

A tragédia az, hogy ez a teher a magyar gazdaságra fojtó béklyóként nehezedik.... 

Mai napig is néhány (tucat) milliárd dollárt az Államadósságkezelő Központ (utcakép itt https://goo.gl/iOWxHh
(BP. I. ker. Csalogány utcai) minden évben pár gombnyomással átutal. >>>


"MNB Műhelytanulmányok"

A sokunk által tisztelt és elismert Dr. Drábik János jogász-publicista, közíró elmagyarázza, hogy vajon tényleg olyan sok pénzt kapunk-e az EU-pályázatok révén az Európai Uniótól, vagy többe kerül a hús, mint a leves és az egész helyzet valójában egy kormányváltástól-független, nemzetünk ellen felállított rendszerszintű probléma?
Sőt aki elolvassa a Magyar Nemzeti Bank tanulmányát, megértheti, hogy az egész már az ún. "rendszerváltás" előtt elkezdődött és azóta is nyögjük ennek terhét és következményeit.

A bejegyzés folytatódik a videó alatt:


A videó 13. percében szóba kerül az MNB Műhelytanulmányok 2., 1993., 56. oldal:
a Magyar Nemzeti Bank akkori szakértői által készített, 1993. elején publikált MNB Műhelytanulmányok 2. című füzetnek az 56. oldalán található az a megállapítás, hogy a magyar gazdaság részére az 1973-1989-ig terjedő 16 év alatt az “időszak egészét tekintve mintegy 1 milliárd dollár erőforrás bevonás (ennek a nagy része eleve adósságtörlesztés címén be sem jött) viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt.

Még maradt 22 milliárd dollár kamat, amit mind a mai napig és az unokáink utánig is folyamatosan fizetünk vissza.


Csak, hogy mindenki értse, megismétlem: 
1. 1 milliárd dollár hitelt vetettek fel a magyar állammal 1973-1989 között
(ennek egy része be sem jött, mert eleve korábbi adósságtörlesztésbe ment)! 

2. Visszafizettünk rá 11 milliárd dollár kamatot

3. Mindezen törlesztés után maradt még 22 milliárd dollár további visszafizetendő kölcsön a kezdeti 1 milliárd dollárból....

Tipikusan olyan helyzet ez, mint a magyar devizhahitel-válság (2010+-5 év-es időszak): az a termék, aminek nincs fix ára, mert utólag így változik (a hitel ára a kamat), az jogilag ugyan termékké ál-átjátszható, de gazdaságilag nem termék (ezt Róna Péter oxfordi közgazdász professzor volt az első, aki így a széleskörű nyilvánosság előtt kimondta). Tehát jogilag sem kellene terméknek lennie és a jogtalanul elvett termékárat kamatos kamatostul vissza kell fizetnie az azt jogtalanul elvevőnek az adós felé! – a blog szerkesztőjének hozzáfűzése.

Drábik János a videóban nagyon világosan feltárja, hogy az államadóssági ráta 2016 végére csökkent 74%-ra, ami még mindig iszonyúan magas....

Sajnos a magyar produktum 1/3-a még mindig folyamatosan kimegy a szervezett magánhatalom és bürokráciájának, illetve azok gazdáinak zsebébe!

A megdöbbentő az az adat, hogy 2004-ben az Európai Unióból kb. 5 milliárd euró jött be, míg 30 milliárd ment ki! 


Talán jogosan tesszük fel mai napig azt a kérdést vajon kinek a hibájából és

MIÉRT NEM KÉRTE MAGYARORSZÁG 1989-ben a rendszerváltáskor ADÓSSÁGÁNAK ELTÖRLÉSÉT A VILÁGBANK FELÉ? 
Kérem a VilagHelyzete blog olvasóit, hogy töltsétek le, nézzétek meg és terjesszétek messzire és széles körben a most először a széleskörű nyilvánosság számára digitálisan elérhető hírhedt dokumentumot, az MNB Műhelytanulmányok 2. (1993.) kivonatát.
Ha van rá lehetőséged, kérünk, helyi politikai képviselőidnek is juttass belőle (célszerű – ha jó minőségben ki tudod nyomtatni – nyomtatott példányként, mert az emaileket messze könnyebb figyelmen kívül hagyni)!

Sajnos
valószínűleg a legtöbb parlamenti képviselő vagy nem is tud erről a dokumentumról vagy szándékosan hallgat róla, mert ha ezt egyszer elkezdenék kivizsgálni a valódi nép és a valódi magyar nemzet nevében, abból óriási felháborodás lenne és kénytelenek lennének nyíltan színt vallani azok, akik anno a Világbank urai és irányítói felé ezt megengedték, illetve akik ezt eltitkolták...... 

Nem véletlenül erről csak kizárólag olyan alternatív médiumokban lehet hallani, mint a Drabik Jánossal készült interjúk, a VilagHelyzete Blog és fórumai, a Leleplező Magazin és olyan közgazdászok, írók beszélnek 'csak' róla, mint Csath Magdolna, Boros Imre, Bogár László......
Az 'MNB Műhelytanulmányok' eddig "tabunak számított", de gondoskodunk róla, hogy ne maradjon az! (VilagHelyzete saját megjegyzés)

Az alábbi beágyazás alatt letölthetitek különböző linkekről a dokumentumokat! 
 

LETÖLTÉSHEZ: 


WordPress-en tárolt direkt PDF link
Scribd letöltő link
Slideshare letöltő link (ezt egyúttal mobileszközökön való megtekintéshez is ajánljuk)

Issuu letöltő link
Box letöltő link

Forrás: Drábik János

Kapcsolódó cikkek:

PRIVATIZÁCIÓ - A film ! Elkészült a tényfeltáró dokumentumfilm a nemzet kiárusításáról!
Ilyen nagy volumenű tényfeltáró dokumentumfilm utoljára a "Háború a nemzet ellen" című 4 részes film volt, amit azóta remélhetőleg mindenki látott már!
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com
JELENLEGI FB-oldal: Facebook.com/VilagHelyzete 
Youtube-csatorna: VilagHelyzeteTV

Facebook által likvidált oldal: VilagHelyzete.com Awakening The World

Azonnali alternatív VilagHelyzete hírek: Alternativhirek.blogspot.com

2016. július 28., csütörtök

A "Háromnevű" és a rejtőzködő milliárdosok 2.rész-Nemcsak a privatizációban,de a vörösiszap-katasztrófában is benne voltak!


A "Háromnevű"- Az érinthetetlen ember, avagy a maffia, mely irányította az ország szétrablását és a privatizációtcímű cikk után újabb információkat teszek közzé, melyek csak tovább súlyosbítják azon "láthatatlan" személyek bűnlajstromát, akik nem csak Magyarország kirablásának tekinthető privatizációban játszottak szerepet, hanem az azt követő céghálózatok létrehozásában, a különböző politikai csoportokban és pártokban történő befolyásszerzésben. 

És figyelem: Sokak megdöbbenésére még az ajkai (
kolontári) vörösiszap-katasztrófához és a csepeli galvániszap-szennyezéshez és botrányhoz is közük van!

Nevezhetjük őket a Figyelő cikke alapján "rejtőzködő milliárdosoknak" is, bár ez egyáltalán nem érzékelteti és fedi le valódi tevékenységüket! 

Még a kicsi magyar üzleti életben is rengeteg olyan meghatározó milliárdos, nagy hatalmú politikai háttérember tevékenykedik, akiről szinte semmit nem tudunk. Ők ugyanis nem a nyilvánosság előtt élik az életüket, és olykor kifejezetten jelentős befolyásukat is a színfalak mögött fejtik ki.

- Hallottatok már Rehus Ernőről, a buszos világ befolyásos milliárdosáról? Láttatok már róla fotót?
- Vagy Pápa Marianne-ról, Józsefvárosi Piac, a Club Tihany, az Interoperett, az Origo Film és még több tucat vállalkozás tulajdonosáról?
- Netalán a nagyváradi Teszári Zoltánról, a Digi-csoport erdélyi tulajdonosáról?
- Esetleg az V. kerület egyik legfontosabb vállalkozójáról, Borzován Jánosról, a belvárosi díszkőkirályról? Nem? Mindez aligha véletlen.
Más esetekben sokáig semmi nem jelenik meg egy-egy fontos emberről, aztán amikor áttörik a gát, akkor minden lap tele van a cikkekkel, a fejleményekkel. Büntetőjogi ügyei előtt olvasott cikkeket Vizoviczki Lászlóról? Pedig utólag úgy tűnik, évtizedek óta rettentő fontos szereplője volt a szórakoztatóiparnak, mégsem voltak nyilvános írások a tevékenységéről. Vagy a Sólyom Airwayszel kapcsolatos színrelépése előtt hallott az elhunyt Welsz Tamásról? Ugye nem? 


Pedig mintha a teljes magyar politikai és üzleti elit körül ott legyeskedett volna, de rejtélyes halála előtt alig lehetett róla valamit tudni. És persze ne legyenek illúzióink, a legfontosabb politikai támogatottságú üzletemberek közül is csak néhányat ismerünk, valódi tevékenységükről pedig sokat nem tudunk.


Ahogy korábban írtam: , mindenhol felmerül egy olyan név, akit sehol nem emlegetnek, mégis "egyes fontos és pontos források szerint" kiemelkedő szerepe volt a rendszerváltás idején lezajlott privatizációban, avagy az ország vagyonának magánkezekbe juttatásában, ergo 'szétrablásában':
Dr. Hatvani Szabó János volt ennek az egésznek a koordinátora. Mindenki úgy ismeri hogy a "háromnevű"

De térjünk a vissza egyből a feledés homályába taszított, pedig nem is olyan régi, ráadásul Magyarország egyik legsúlyosabb katasztrófájára:


10 ember meghalt, 150 megsebesült, százak otthona pusztult el és károsodott, százak szenvedtek maradandó egészség-károsodást. Hallott valaki felelősökről? És felelősségre vonásról? 

"2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit.[2] Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben."

Szándékos "merénylet" és emberi beavatkozás állhat a tároló falának megsérülése mögött! 

Kepli Lajos a katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke, 2011. szeptember 9-én egy szakértői véleményre hivatkozva felvetette annak lehetőségét, hogy a vörösiszap-tárolót szándékosan, nyilván robbantás útján megrongálták!
 A Kepli által felhozott szakértői vélemény egy anyagszerkezet-fizikustól származik, aki szintén részt vesz a bizottság munkájában. A vélemény szerint, idézem: 
"ütés kellett, hogy a gátfal északi falából egy darab kiszakadjon".

Ezt pedig nem okozhatta a nagy mennyiségű lúg hullámzása. Kepli nem kívánt semmilyen feltételezésbe menni, hogy ez a merénylettel egyenértékű, halálos áldozatokkal járó és maradandó környezeti károsodást okozó gátszakadás előidézése kinek állhatott érdekében. Utalt arra, hogy vannak érdekes körülmények, mint az, hogy a tározók teljesen megteltek és nem utalt semmi arra, hogy a cég új tározót szándékozik építeni.

Nagyon fontos fejlemény, hogy a vizsgáló bizottság elnökeként Kepli a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékeseivel kíván(t) konzultálni, hogy állítása megerősítést, avagy cáfolatot nyerjen.

Viszont a 2016. január 28.-i ítélethirdetés során a képviselőt a bíró figyelmeztetés után rendbontás miatt kivezettette a teremből.

Azt már nem sok cikk fogja megemlíteni, mert valószínűleg kevesen tudnak róla, hogy az "ajkai vörösiszap" nagyban kapcsolódik egy másik galvániszap-szennyezéshez és üzlethez is, sőt ebből indult el!
Annyit elárulok, hogy óriási összeesküvés áll a háttérben, amit ajánlanék továbbra is oknyomozó újságírók figyelmébe! 

Emlékszünk még a Csepeli galvániszap botrányra is ? 
Hallott valaki a MURUS Zrt.-ről? Akkor most kapaszkodjatok meg! 


A csepeli Duna-parttól mintegy 150-200 méterre több mint 2200 tonna rendkívül mérgező galvániszapot tárolnak-tároltak. Hamarosan kiderült, hogy Tóth Mihály csepeli polgármester és a hatóságok ekkor már több mint egy éve tudtak a súlyos környezetszennyezésről, de mindezt elhallgatták a kerület 80 ezer lakója és az önkormányzat ellenzéki képviselői elől.
Bármilyen megdöbbentő is, a hatóságok és az önkormányzat még csak feljelentést sem tettek a környezetszennyezők ügyében.A veszélyes hulladékot Csepelre szállító vállalkozó sajtónyilatkozatai és a minisztérium szakértői által 2004-ben még 1200 tonnára becsült galvániszap időközben 2200 tonnára hízott, megtalálását, őrzését és elszállítását is kőkemény botrányok kísérték.  (Forrás-cikk)

Vajon miért ? És kikhez kötődik ? 

Az azonnali cselekvést sürgető, katasztrófa-közeli állapotokról beszámoló vizsgálati eredményeket és szakértői javaslatokat azonban Tóth Mihály polgármester a közelgő önkormányzati választások miatt öt hónapon keresztül ismét elhallgatta a képviselő-testület ellenzéki tagjai és a csepeli közvélemény elől.

Vajon miért ? És kikhez kötődik ? 

2007. május végén először történt érdemi intézkedés a veszélyes hulladék szivárgásának megakadályozása érdekében: letakarták a galvániszapos telepeket.

Miután az egyik lefedett galvániszap-telepet szinte azonnal megpróbálták ismeretlenek felgyújtani, az önkormányzat kihasználta az adandó alkalmat: az eddig őrizetlen veszélyes hulladék őrzését egészen véletlenül a csepeli SZDSZ vezetőjének cége kapta meg. Mint később kiderült, Kál Károly csepeli pártvezető, önkormányzati képviselő cége éves szinten 36 millió forintot kaszál önkormányzati megbízatásaiból.

Bármilyen bizarr is, csak a galvániszap májusi letakarása után derült, ki, hogy a veszélyes hulladék mennyisége közben folyamatosan növekszik.


DURVA TITOKZATOS ESEMÉNYEK:
2007. június 7-i bejárásukkor tapasztalták, amikor a már letakart galvániszapos hordók mellett újabb, mintegy 10 tonnányi ismeretlen eredetű hulladékot találtak az elméletileg lezárt, sőt őrzött telephelyen! 

Vajon miért ? És kikhez kötődik ? Akkor nézzük! 
Június 28-án a telephelyet bérlő Murus Zrt. egyik kisteherautójában a helyszínre kiérkező képviselők piros hulladékos hordókat fotóztak le, melyeket aztán a veszélyes hulladék hordói között találtak meg.

Több hetes nyomozás után kiderült, hogy személyes és üzleti kapcsolat is volt a galvániszapot lerakó Fríz Kft. és a csepeli, több milliárd forintos Rákóczi Liget lakópark beruházói, építői (Murus Zrt.), ingatlanforgalmazói között.

Nézzük akkor a MURUS Zrt hálózatát és azt, hogy kiket fogunk találni benne.... 
Egy egyszerű google kereséssel bárki megteheti, de ezt megspórolom nektek, íme:


Az Index.hu egyik cikkében ez után Kreisz Gyula, a MURUS Zrt. cégvezetője azt állította, hogy „az illetékes környezetvédelmi hatóság tudtával, szállítási jegyzőkönyvekbe foglalt engedélyével és felügyelete mellett szállították a galvániszapot” a telephelyekre, ők pedig tisztán emberbaráti szeretetből keveredtek a galvániszap-ügybe.Azóta kiderült, hogy az 1550 tonnás szerződéses határ kevés volt az eredeti adatok szerint 1200 tonna galvániszapnak, ezért újabb közbeszerzésre volt szükség a fennmaradó 400-500 tonna iszap elvitelére, amely információink szerint végül 600 tonna lett. Így a csepeli galvániszap végső mennyisége megközelíti a 2200 tonnát – már amennyiben a veszélyes hulladék nem nő tovább.

A területről azóta összesen 2100-2200 tonna hulladékot szállított el első körben a Terszol Környezetvédelmi és Építőipari Kft., második körben pedig a Saubermacher Kft. A cégek kármentesítést nem végeztek, erről nem is volt szó a közbeszerzési eljárásban – közölte Váradi József utalva azokra a vélelmezésekre, miszerint a galvániszapot rejtő hordókból a talajvízbe, illetve csatornákba szivároghatott szennyezőanyag. (Forrás)

A fenti ábrán jól láthatjátok mennyire kiterjedt és befolyásos céghálózatról és üzletről van szó! A nevek, amik feltűnnek természetesen ugyanazok mindig. Ez a maffia üzleti modellje és ha azt gondolnánk a háttérben csak pusztán milliárdokat harácsolnak és ennyiben ki is merül a tevékenységük, (így "tegyék nyugodtan, hisz ez minket nem érint"), hát tévednek!

Mert ezen emberek kiterjedt kapcsolattal rendelkezve kőkeményen kapcsolódnak a politikához és politikusokhoz.... Ez pedig már kérdés nélkül a maffia, sőt a tipikus MAFFIA-HÁLÓZAT SAJÁTOSSÁGA:


1998-ban Hatvani Szabó lett az ügyvezetője az üzletviteli tanácsadással foglalkozó Cég 2000 nevű Kft-nek. A cég 2003-as megszűnése óta Hatvani-Szabó az ügyvezető igazgató a kft. jogutódjánál:
az ABIC Befektetési, Ingatlanfejlesztő és -forgalmazó Centrum Kft-nél.



Az ABIC irodája egy V. kerületi, Vécsey utcai régi bérházban van, nem messze a Parlamenttől.

Az ABIC-nak van miből költenie, a cégnyilvántartás szerint 2008-ban például 306 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele. A cég 2008 végén elnyert egy 72 milliós uniós támogatást is a kőszegi hotel bővítésére. És azóta eltelt újabb 8 év! 
A csak "háromnevűként" emlegetett üzletember a rendszerváltozás után az Állami Vagyonügynökség ellenőrző részlegét vezette, később pedig e szervezet ügyvezető igazgatójaként működött. A Horn-éra privatizációs szervezete 1995-ben épp Antal Attilát ültette a magánosításra szánt Főtaxi Rt. vezérigazgatói székébe - s miután Hatvani Szabó is megjárta a taxiscég igazgatóságát, a bennfentesek számára egyértelmű, hogy a BKV-hoz ugyancsak a "háromnevű" juttatta be Antalt.

A rendszerváltás után privatizációs megbízatásai révén még közszereplő volt Hatvani Szabó János, gyakran szerepelt sajtótájékoztatókon, interjúkat adott.
A kilencvenes évek elején került az Állami Vagyonügynökséghez.
Eleinte ellenőrzési igazgatóként dolgozott, majd 1994 januárjában kinevezték ügyvezető igazgatónak.

Hatvani Szabó 1995 júniusáig, az ÁVÜ megszűnéséig töltötte be ezt a tisztséget, majd átkerült az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-hez, ahol az egyszerűsített privatizációs igazgatóság vezetője lett.

"A Figyelőben már több olyan portré jelent meg az évek során, amikor egy, a nyilvánosságot már-már a végtelenségig kerülő milliárdos üzletembert úgy mutattunk be, hogy írásunk alanyával nem tudtunk beszélni, sokszor még fotót is képtelenek voltunk találni róla.
Ami, valljuk be, erős hiányérzetet kelthetett az olvasóban, mégis úgy éreztük, hogy annyira izgalmas sztorira leltünk, hogy kár lett volna ettől megfosztani az olvasókat."

Ez a legfurcsább a mai világban... Hatvani Szabó Jánosról még egy fotót is nehéz találni a neten, ezért olyan érzése van az embernek, mintha a magyar titkosszolgálat - nemzetbiztonsági okok miatt - egyszerűen kipucolta volna a nyomait.

De azért sikerült egyet felkutatni ....

Mai napig él és virul

Ez az "ember" ma Kőszegen a Hotel Írottkő és a Tópart Vendégház és a Keresztkútnak nevezett vendégház tulajdonosa.

Hatvani Szabó Jánosnak jelenleg több mint tíz cégben van érdekeltsége: 
többek között a fent említett kőszegi és egy budapesti hotelben, valamint főként tanácsadó és ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégekben.
<<< Tópart Vendégház - Kőszeg
<<< Keresztkút Vendégház - Kőszeg
<<< Hotel Írottkő - Kőszeg

A fia, aki szintén ugyanezen a néven "fut", csak tavaly 70 milliót költött el bizonyíthatóan.
A Hotel Írottkőben "sok gyanús dolog" történik...
Ráadásul úgy, hogy azt a szállodát az "apuci" privatizálta 1Ft-ért 1999-ben!

No Comment... 


2016. július 5., kedd

A "Háromnevű"-Az érinthetetlen ember, avagy a maffia, mely irányította az ország szétrablását és a privatizációt


Az előző Privatizációról szóló dokumentumfilm és cikk kapcsán kaptam jelzéseket .........
Felmerül egy olyan név, akit sehol nem emlegetnek, mégis "egyes fontos és pontos források szerint" kiemelkedő szerepe volt a rendszerváltás idején lezajlott privatizációban, avagy az ország vagyonának magánkezekbe juttatásában, ergo szétrablásában.
Ugyanis:

Dr. Hatvani Szabó János volt ennek az egésznek a koordinátora.

Mindenki úgy ismeri hogy a "háromnevű", A legfontosabb tényező az, hogy Ő és a Horn kormányhoz köthető emberek együtt rabolták szét Magyarországot.(akkor még oda kötődtek, azóta sok színt váltottak már).

Legfontosabb ismertetőjele, hogy senki nem mer róla beszélni, vagy egyszerűen - mivel sem közszerepet, sem szereplést nem vállal-
szellemként tekinthetünk rá, aki a privatizáció irányítójaként milliárdos üzletekben juttatta magánkézbe az állami vagyont és alapozta meg saját hálózatát.

A rendszerváltás óta Hatvaniék felvásárolták az ország 3/4-ét szó szerint fillérekért. Nem igen tudunk olyan megyét találni,ahol ne lenne legalább egy házuk,illetve szállodájuk.
Érdemes ennek is utánanézni, ha valaki vájkálni akar az igazság és a múlt bugyraiban!
Még a Google egyszerű keresője is meglepő eredményeket fog kidobni cikkekről és nyomozásokról...  (A Privatkopó nyomozóiroda részletesen foglalkozott már vele és még ők sem jutottak túl sokra)
A Privát Kopónak több, úgynevezett „táskahordó” nyilatkozott - neve elhallgatása mellett - (a beszélgetéseket minden esetben rögzítettük - a szerk.). 

„Egy vasúti beruházással kapcsolatban 25 millió forintot kellett vinnem a szocialisták Köztársaság téri központjába. Az irodában Puch László, Aczél Zoltán, Mesterházy Ernő és dr. H. Iván ügyvéd tárgyaltak. Aczél az osztrák Strabagot képviselte, Mesterházy az SZDSZ-t, az ügyvéd a Swietelsky jogi képviselője volt. Nejlonszatyorban adtam át a pénzt Puchnak, aki mosolyogva csak annyit mondott: jól jön ez a média-portfóliómhoz” - magyarázta a „táskahordó”.

Négy név - Puch László, Mesterházy Ernő, Simicska Lajos és Hatvani-Szabó János - visszatérően szerepelt mindegyikük „visszaemlékezésében”.

Puch László - az MSZP pénztárnokaként ismert
Mesterházy Ernő az SZDSZ-t képviselte az osztásoknál
Simicska Lajos

Ez egy olyan kiterjedt ügy, amelynek az ismertetését lehetetlen az elejétől kezdeni és kibogozni, még a rendőrségi nyomozás is több tízezer oldal lenne..... Hatvani Szabó Jánosról
még egy fotót is nehéz találni a neten, ezért olyan érzése van az embernek, mintha a magyar titkosszolgálat - nemzetbiztonsági okok miatt - egyszerűen kipucolta volna a nyomait.....De ennek ellenére megpróbálom érzékeltetni.....

Ez egy maffia klán volt...., van és lesz is Magyarországon.
Újságírói körökben még "vérdíjat" is fizetnek annak, aki meg tudja mondani hol elérhető...... (VilagHelyzete saját infó)

<<< Hatvani Szabó János Horn Gyulával

A Városházán is alig hallott valaki
Hatvani Szabó Jánosról, aki a kitálaló, egykori BKV-vezető szerint Hagyó Miklós bizalmi embere volt, és intézkedett BKV-s ügyekben is.

A kilencvenes évek elején állami tisztviselőként részt vett privatizációs ügyletek lebonyolításában, azóta azonban kiterjedt céges érdekeltsége ellenére rejtőzködik a nyilvánosság elől. Egy fővárosi szocialista képviselő szerint ugyanakkor "nagy mágusnak" ismerik Hatvani Szabót.

Hatvani Szabó János a kilencvenes évek első felében a privatizációval foglalkozott előbb az Állami Vagyonügynökségnél, majd az ÁPV Rt.-nél, ahol különböző vezető posztokat töltött be. Ugyan az [origo] által korábban megkérdezett városházi források nem sorolták Hagyó hivatalos stábjához, de volt, aki megemlítette Hatvani Szabót mint az egykori főpolgármester-helyettes segítőjét. Hatvani Szabó jelenleg nem rendelkezik semmilyen ismertebb állami vagy önkormányzati tisztséggel, a cégnyilvántartás szerint viszont érdekeltsége van több pénzügyi vállalkozásban.
"Hagyó megmondta, ott az irodájában, hogy ez az illető (Hatvani Szabó János) fog engem hívni, és az olyan, mintha ő hívna személyesen. Ezt elég részletesen kifejtette. Valahogy úgy fogalmaztak, hogy Hatvani Szabó lesz a tartótisztem (...)" 
- tette nyilvánvalóvá a Magyar Nemzetnek Balogh Zsolt, a BKV Zrt. egykori megbízott vezérigazgatója. 

Ezzel igazolást nyert: ahogy a liberálisok nevében Demszky Gábor főtanácsadója intézte az "érzékeny" pénzügyeket, úgy Hagyó Miklósnak is megvolt a maga Mesterházy Ernője - Hatvani Szabó János személyében.

„Elsősorban vasúti projektekkel kapcsolatos feketepénzeket juttattam el Puch Lászlónak, több alkalommal is. Mekkora összegek voltak ezek? 30 és 100 millió forint közötti „dózisok”.
Az esetek 90 százalékában a Köztársaság térre kellett vinnem a pénzt, de olyanra is volt példa, hogy Hatvani-Szabó János egyik irodájába kézbesítettem a „küldeményt”, a Vécsey utcába.
Ott volt Hatvani-Szabó, Puch, Azcél Zoltán és Mesterházy Ernő” - mesélte a bűnügyi portálnak egy másik „táskahordó”.

A Hagyó Miklós - Balog Zsolt szembesítéséről készült jegyzőkönyv innen letölthető



BKV - a pénzmosoda feudális nagyvállalat

<<< Hagyó Miklós és Antal Attila

Antal Attila szerint 2006 végén először Hatvani Szabó János, Hagyó bizalmi embere kereste meg azzal, hogy ő lehetne a BKV vezérigazgatója, a főpolgármester-helyettessel is beszélt.
Először "meseszerűnek" tartotta a felkérést, de miután átvette a cég irányítását elődjétől, Aba Botondtól, rá kellett jönnie, hogy a BKV nem is szocialista, hanem "feudális nagyvállalat". 
A cégnek 12 igazgatósága volt, saját beszerzéssel, munkaüggyel, az igazgatók pedig "élet-halál urai" voltak. Amikor átvette a céget,sokáig azt sem tudták neki megmondani, hányan dolgoznak a BKV-nál - állítja Antal.

A fővárosi tulajdonú BKV-t és a privatizált Ferihegyi repteret érintő eljárásokban már 2009-ben arra jutottak a nyomozók, hogy sérülni fognak a nagypolitika érdekei. Akkor úgy vélték, a két ügy összes gyanúsítottjának száma meghaladhatja a húsz főt, és tucatnyi tanú akad, aki szerint az MSZP-nek is megvolt a maga Mesterházy Ernője.

Míg a Budapest Airporthoz köthető témában 2009 áprilisa óta a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomoz, addig a Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest is ellehetetlenítő BKV-balhét a Budapesti Rendőr-főkapitányság göngyölítgeti.

Miközben a BKV-nál a pártbefolyás hatalmasodott el, a Budapest Airport-téma nyomozói úton-útfélen a kiváló titkosszolgálati háttérrel rendelkező Eclipse Zrt.-be ütköznek.
A "nemzetbiztonsági érdekből" titkosított állami megrendeléseket is rendre elnyerő informatikai társaság
egyik alapítója az a Püski László, akinek a Ferihegyi légikikötő jogi vezetői a gyanú szerint anyagi ellenszolgáltatás fejében juttattak ki belső információkat. Ugyancsak az Eclipse-nél vállalt felügyelőbizottsági tagságot az airportos ügyvédi munkákat visszacsorgatott pénzzel honoráló Molnár Tamás. És szintén az Eclipse felügyelőbizottsági tagja volt az a Tuller András, aki egykor ügyvédként segítette a reptér udvari taxiszolgáltatójává választott Zóna-Service Zrt.-t.

Balogh Zsolt a BKV egykori vezérigazgatója az interjúban arról beszélt, állítása szerint hogyan működött a BKV-nál a korrupciós gépezet, amelynek szerinte fontos szereplője volt a Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes környezetébe tartozó Hatvani Szabó János. Balogh állítja: megbízásokat, utasításokat kapott előnytelen szerződések kötésére Hagyótól és embereitől. Balogh szerint az első ilyen telefont 2007 novemberében kapta Hatvani Szabó Jánostól.
Egyre világosabbá vált a nyomozások során a BKV 2006 utáni megszállásának módszertana: az igazgatóság elnöke az a Tóthfalusi György lett, aki korábban több helyütt is együtt üzletelt Mesterházyval (Immobil Invest 2001 Kft., Első Magyar Garzonház Rt.), nagy hatalmú elnöki tanácsadóvá pedig a Tóthfalusi család másik cégtársa, Futó Sándor válhatott. Információk szerint a nyomozás során több érintett leszögezte: az MSZP-nek és Hagyónak is megvolt a maga Mesterházy Ernője - a még szintén nem gyanúsított Hatvani Szabó János személyében.



A csak "háromnevűként" emlegetett üzletember a rendszerváltozás után az Állami Vagyonügynökség ellenőrző részlegét vezette, később pedig e szervezet ügyvezető igazgatójaként működött. A Horn-éra privatizációs szervezete 1995-ben épp Antal Attilát ültette a magánosításra szánt Főtaxi Rt. vezérigazgatói székébe - s miután Hatvani Szabó is megjárta a taxiscég igazgatóságát, a bennfentesek számára egyértelmű, hogy a BKV-hoz ugyancsak a "háromnevű" juttatta be Antalt.

Hatvani Szabó Parlamentre néző magánirodájával azonban nem csak a legfőbb BKV-sok ismerkedtek meg az elmúlt években; több olyan alvezérről és -igazgatóról is tudunk, akiket e titokzatos vállalkozó rendszeresen beszámoltatott az önkormányzati óriáscég belügyeiről.


A NOKIA-s doboz.....

Balogh Zsolt azt állítja: a "BKV körüli cégektől" jött össze az a 70 millió forint, ami rajta keresztül jutott el Hagyóhoz (ebből 15 milliót személyesen adott át a volt főpolgármester-helyettesnek, 40 millió pedig Hatvani Szabó "érintésével" érkezhetett meg a politikushoz). A pénzátadás helyeként a volt megbízott vezérigazgató a Hagyó kommunikációs embereként ismert Lelovics Ottó szobáját nevezte meg - utóbbit múlt hét óta felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel is gyanúsítják.


 Egy másik alkalommal Demszky személyesen hívta fel Antalt - állítja a korábbi vezérigazgató - azzal, hogy a BKV-nak meg kell rendelnie egy bizonyos üzemanyag-adalékot egy bizonyos cégtől. A "pár tízmillió forintos" megrendelést a cég végrehajtotta. Később kielemezték az adalékot, amelynek 98 százaléka gázolaj volt - mondta Antal.

Hasonló módon ajánlotta Demszky a BKV-nak a Sawer-Miller Group nevű PR-céget
, amely a főpolgármester kampányát is bonyolította.
"Ők majd megoldják a BKV kommunikációs gondjait" - mondta állítólag Demszky Antalnak.


Hatvani Szabó János akkor

A rendszerváltás után privatizációs megbízatásai révén még közszereplő volt Hatvani Szabó János, gyakran szerepelt sajtótájékoztatókon, interjúkat adott.
A kilencvenes évek elején került az Állami Vagyonügynökséghez. Eleinte ellenőrzési igazgatóként dolgozott, majd 1994 januárjában kinevezték ügyvezető igazgatónak. Kinevezésére Szabó Tamás, akkori privatizációért felelős miniszter tett javaslatot a miniszterelnöknek. Szabó az MTI archívuma szerint azt mondta: azért esett Hatvani Szabóra a választás, mert ,,mélyen és gyökereiben ismeri az ÁVÜ belső működését és a partnerek munkáját".

Hatvani Szabó 1995 júniusáig, az ÁVÜ megszűnéséig töltötte be ezt a tisztséget, majd átkerült az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-hez, ahol az egyszerűsített privatizációs igazgatóság vezetője lett.

"Jó kommunikációs készségű, olyan ember volt, akivel lehetett tárgyalni, abszolút nyíltan" - emlékezik vissza Hatvani Szabóra Raskó György, aki 1994 júniusáig az ÁVÜ igazgatótanácsának tagja volt, innen ismerte őt. "

"Laza fiatalemberként", nem merev tárgyalópartnerként jellemezte Hatvani Szabót egy neve elhallgatását kérő ügyvéd is, aki a kilencvenes évek elején, az ellenérdekelt felet képviselve találkozott vele, még az ÁVÜ ellenőrzési igazgatójaként.

Privatizációs megbízatásai végeztével, a kilencvenes évek végén Hatvani Szabó háttérbe vonult a közéletből. Jelenleg nem rendelkezik ismertebb állami vagy önkormányzati tisztséggel, de tagja és elnökhelyettese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottságának.
A kamarától 2004-ben emlékplakettet is kapott "a főváros gazdasági életében és a kamara közéletében végzett kiemelkedő tevékenységéért".



<<< Antal Attila

Az ezredfordulón - 1999 májusától 2001 novemberéig - a Főtaxi igazgatósági tagja volt.

Itt együtt dolgozott Antal Attilával, a BKV későbbi, most előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatójával, ugyanis Antal ennek az időszaknak az elején a Főtaxi vezérigazgatója volt.




Hatvani Szabó János most

Hatvani Szabó Jánosnak jelenleg több mint tíz cégben van érdekeltsége: többek között egy kőszegi és egy budapesti hotelben, valamint főként tanácsadó és ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégekben. 
<<< Hotel Írottkő - Hatvani Szabó János


Güns Garden Kőszeg - Hatvani Szabó János >>> 

2005-ben kis-és középvállalkozások kategóriában díjat kapott a Summa Artium Kft-tól a kultúra támogatásáért. 
A díjat azzal érdemelte ki, hogy 2003-ban a kőszegi Irottkő Szálloda tulajdonosaként megvett egy lepusztult, 18. századi kőszegi műemlékingatlant, és miután megtudta, hogy a 19. század elején az épület tulajdonosa postamester volt, felajánlotta, hogy a Postamúzeum kiállítást rendezzen be az épület földszintjén. Vállalta a kiállításhoz szükséges installációk elkészítését, a kiállítási anyagok biztosítását és a kiállítás üzemeltetését is.


Az IF-TEAM Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft-ben például 2005 és 2007 között jelentős befolyással rendelkezett, és most is tag. Az IF-Team honlapján felsorolt referenciák szerint a cég kapott már állami intézménytől megbízást: 2005-ben ingatlanforgalmi szakvéleményt készített a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére.

Sok újságíró és nyomozó több cégén keresztül is megpróbálta felvenni Hatvani Szabóval a kapcsolatot, de mindenhol azt a választ kapták, hogy nem tartózkodik az irodában, elérhetőségét pedig nem adhatják ki.

Hatvani mostani céges érdekeltségei jellemzően 2000 után épültek ki, de abban az időben is volt már üzleti tevékenysége, amikor az ÁVÜ-nek dolgozott. 1990 októbere és 1991 áprilisa között ő volt a cégjegyzésre jogosult tisztviselője a Global Holdings Hungary Kereskedelmi és Befektetési Kft-nek.

A MECÉNÁS

1998-ban Hatvani Szabó lett az ügyvezetője az üzletviteli tanácsadással foglalkozó Cég 2000 nevű Kft-nek. A cég 2003-as megszűnése óta Hatvani-Szabó az ügyvezető igazgató a kft. jogutódjánál, az ABIC Befektetési, Ingatlanfejlesztő és -forgalmazó Centrum Kft-nél.

Az ABIC irodája egy V. kerületi, Vécsey utcai régi bérházban van, nem messze a Parlamenttől. Az irodában hétfő délután senkit sem találtak a nyomozó újságírók: a csengetésre nem válaszoltak, a belátást összehúzott szalagfüggöny zárta el. A lépcsőházban fémtábla hirdeti: a házban világító lámpákat az ABIC adományozta több más céggel együtt.

Az ABIC-nak van miből költenie, a cégnyilvántartás szerint 2008-ban például 306 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele. A cég 2008 végén elnyert egy 72 milliós uniós támogatást is a kőszegi hotel bővítésére.

Gyurcsány Ferenc, az MSZP egykori elnöke, ex-miniszterelnök 2013 októberében a következő kijelentést tette:

„Közismert tény, hogy a választási kampányokban minden párt lényegesen többet költött, mint amennyit szabad lett volna, és mint amennyire legális forrásai lehetőséget adtak volna. (…) Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda pénz, jobb, ha nem tudjuk, honnan.”



10 eset családi, kollegiális és pártos ügyletek a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél (forrás Válasz.hu)

  • Használt buszok négymilliárdért (meghiúsult) - Lapunk 2008 elején tárta fel, hogy Antal Attila BKV-vezér fia annak az Alfa Busz Kft.-nek dolgozik, amelyre négymilliárd forintos csuklósjármű-tendert írt ki a közlekedési vállalat. A székesfehérvári kft. a botrány hatására visszalépett a pályázattól, Antal pedig lemondott.
  • Ügyvédkedés százmillióért - A Hagyó Miklós üzletemberi előéletéhez kötődő - a szocialista politikus tulajdonában lévő Wirtass Kft. képviselőjeként is jegyzett - Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda az elmúlt három évben 100,8 millió forintot kapott a BKV-tól jogászi feladatokra.
  • Kényszermegbízás milliókért, majd milliárdokért (részben meghiúsult) - Ugyancsak 2008-ban bizonyítottuk: őriznek egy feladatlistát a BKV-nál, amely szerint úgy kellett 50 millió forintos megbízást adni a Metróber nevű cégnek, hogy csak utólag találták ki az elvégzendő munkát. A lajstromban olyan kitétel is szerepelt, hogy további 1-1,5 milliárdot kell költeni projektvezetésre, melynek lehetséges szolgáltatója szintén az MSZP pénztárnoki vonalához kötődő Metróber.
  • Válságkommunikációs kézikönyv több mint húszmillióért - A BKV munkaóránként 80-90 ezer forintot (összesen nettó 21,2 milliót) fizetett 2007-ben a Media Magnet Kft.-nek a kábeltelevíziós piac felmérésére és egy válságkommunikációs kézikönyv összeállítására. E cég fő tulajdonosa az MSZP-t ügyvédként segítő Wéber Judit - akinek férje, Wéber János gyerekkora óta baráti kapcsolatot ápol Puch László szocialista expénztárnokkal. A Wéber család feje emellett közös bt.-t működtetett Hagyó Miklós szóvivőjével, Horváth Évával.
  • Mosolyellenőrzés és évadnyitó 23 millióért - Horváth Éva élettársa, Mátay László - az FFVD Bt.-n keresztül - 2007-ben nettó 23 millió forintot kapott gyermeknapi "mosolyellenőrök" bevetésére és egy szeptemberi évadnyitó lebonyolítására.
  • Járatnépszerűsítés 15 millióért - A Soda Reklám Kft. 2007-2008-ban nettó 7,5-7,5 millió forinthoz jutott a földalatti luxusmetróvá pozicionálásáról, illetve a libegő, a sikló és a fogaskerekű népszerűsítéséről szóló, sosem hasznosított tanulmányokért. A vállalkozás tulajdonosai között épp 2007-ben jelent meg az a Heim Ildikó, aki egykor - a BKV-vezérhelyettessé avanzsált - Regőczi Miklós kollégája volt a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatalban.
  • Biztonsági felülvizsgálat 35 millióért - A Security Audit Kft. az elmúlt években nettó 35 millió forintot kasszírozhatott a BKV-tól vagyonvédelmi-biztonsági felülvizsgálat címén. E társaság tulajdonosai közé tartozik a Horn-kormány titokminiszterét hivatalvezetőként segítő Somogyi Tamás, illetve egykori helyettese, Csatári József.
  • Villamoskocsik Kabaiéknak - A 47-49-es vonalakról kivont patinás UV-villamoskocsik egy része Veres János volt pénzügyminiszter üzlettársához, pontosabban az adócsalásért börtönbe zárt Kabai Károly családjához került (az UD Stahl Recycling Kft.-n keresztül).
  • Sajtópályázat közel 15 millióért - Az Európa Szolgáltató Közhasznú Kft. - egy 2007-es megbízás alapján - sajtópályázatot bonyolíthatott a BKV-nak 14,6 millió forintért. A céget 2007-ben Szuper József, az MSZP-közeli Generáció 2020 Egyesület tagja, a kancellária későbbi tanácsadója alapította. Ügyvezetője, Hrabetz Györgyi a Hagyó Miklós volt kabinetfőnökeként ismert Czeglédy Gergő bizalmasa.
  • Matricák, molinók több mint 300 millióért - Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes 315 millió forint értékű megbízást adott tavaly a Gravoform Kft.-nek matricák és tájékoztató táblák készítésére. A vállalkozásban 2007-ig tulajdonos volt Winkler Gyula, Bajnai Gordon miniszterelnök egykori tanácsadója. Újabban (a Gravo-Pont Kft.-n keresztül) Kóbor Miklós, a Wallis volt tranzakciós igazgatója ellenőrzi a céget.

Kapcsolódó cikk:  és a Teljes film itt megtekinthető >>>

Forrás volt a kutatásban:
Privatkopo.hu / Valasz.hu / Origo.hu
http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/hatvani-szabo-janos