Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója Ben Rhodes és Obama egykori vezető asszisztense, az alelnök Joe Biden nemzetbiztonsági tancásadója Jake Sullivan közötti levélváltásokról.
Emailek sorozatában tárgyalják és dicsérik egymást, hogy mennyire korruptak és milyen jók a hazudozásban!
Magyarországon ez először a VilagHelyete oldalon jelenik meg. Ahogy az Obamagate botrányról azóta is hallgat a főáramú média, de most itt az újabb botrány!
Fontosnak tartom, hogy a magyar emberek is tudjanak róla és ne maradjanak tájékoztatás nélkül! (SBG Buddha - VilagHelyzete)
Sullivan egy emailben, amit a Nemzetbiztonsági Sajtótitkárnak küldött, írja:
"Mi csak hazudozó gyalogos katonák vagyunk. De Te egy igazi hazudozó mesterelme vagy. Ez még frankóbb."
A válaszban Ben Rhodes azt írja neki:
"Legalább Te csak egy hazug vagy. Lehetne rosszabb is. - mi hazudozók vagyunk és állítólag szivárogtatók is. Szóval legalább már ennyivel büszkélkedhetsz, ami azért valami!"
Fordította és szerkesztette: SBG Buddha - VilagHelyzete
Ha bárkinek kétsége lett volna afelől, hogy az USA számtalan alkalmmal beavatkozott az ukrán Majdanon a forradalomban, majd később a belügyekbe is beleszólt, most Obama egykori alelnöke Joe Biden eloszlatta elszólásával az összes kételyt! (Elkészítettem magyar felirattal. Sajnos az angol felirat is már rá volt égetve, így kicsit nehezebben látszik, de attól még világosan érthető. - SBG Buddha VilagHelyzete megj.)
"Odautaztam, azt hiszem már a 12. vagy 13. alkalommal Kijevbe és úgy volt, hogy bejelentem, hogy van egy másik 1 milliárd dolláros hitelgarancia is és kaptam egy ígéretet és kötelezettségvállalást Poroshenko és Jacenyuk részéről, miszerint lépéseket tesznek az államügyésszel szemben, de nem tették meg!
Szóval kiálltak egy sajtótájékoztatóra, ahol én azt mondtam nekik:
- Nem fogom odaadni..., mi nem fogjuk nekik adni a milliárd dollárt.
Ők azt mondták: - Neked nincs felhatalmazásod erre! Nem te vagy az elnök!
Az elnök azt mondta... Hívják csak fel őt!
Én azt mondtam: Megmondom neked, hogy nem fogjátok megkapni az egy milliárd dollárt! Nem fogjátok megkapni az egy milliárdot és én most itthagylak benneteket - azt hiszem vagy 6 óra volt hátra.
Megmondtam nekik: 6 óra múlva elmegyünk és ha az államügyész nincs kirúgva, eltávolítva akkor nem kapjátok meg a pénzt! Nos, a kurva anyját!
És kirúgták! És azonnal be is iktatták azt a valakit, aki már megbízható volt!"
Breaking News:Obama születési anyakönyve hamisítvány - Eredetileg Kenyában született
Mindig is tudtuk, hogy Barack Hussein Obama bemutatott születési anyakönyvi kivonata hamisítvány, azaz soha nem született Honoluluban, Hawaii-on, ezt mindössze elnökké választásához kreálták és hamisították meg....
Ha az igazságot nyilvánosságra hozták volna, az amerikai törvények értelmében nem is indulhatott volna az elnökválasztás folyamatában és meg sem választhatták volna... Mint ismeretes, az USA elnöke csak amerikai állampolgár lehet (azaz aki amerikai földön születik).De mivel 'fekete' elnökként ki volt előre választva a feladatra, így megoldották a törvénytelen helyzet átlépését is...
Életének korábbi éveiről képek formájában mindig is álltak rendelkezésre bizonyítékok, melyek anno Afrikában készültek és nem az Egyesült Államokban, de most, hogy Obama elnöksége puszta történelem és semmi más, így saját féltestvére hozta nyilvánosságra a volt amerikai elnök valódi születési anyakönyvét. Érdemes azért azt is megemlíteni, hogy Malik Obama első pillanattól fogva Donald Trump-ot és programját, elnökké választását támogatta, nem kifejezetten féltestvére, Barack Obama és Hillary Clinton 'bandáját'.....
Malik Obama (balra) együtt volt féltestvérével Barack Obamával (jobbra) Obama esküvőjén Chicago-ban 1992. Október 3-án.
Az Obama-testvéreknek éveken át feszült volt a kapcsolatuk. A fenti 2004. szeptember 14-én készült fotón Malik Obama testvéreiről mutat egy képet, amit azóta is a boltjában tart Siaya-ban (Kenya).
A fiatal Obama apjával (szintén Barack Hussein Obama) már az Egyesült Államokban San Francisco-ban.
A hamisított születési anyakönyvi kivonat így nézett ki. ez alapján választották meg az Egyesült Államok elnökének (törvényellenesen, tegyük hozzá):
Az elnökválasztási kampány alatt Donald Trump többször is utalt az összeesküvésre, miszerint Obama hazudott a valós születési adatiról, azaz nem Hawaii-n született és még csak nem is az Egyesült Államokban....
Hogyan avatkozik a Nyugat a Közel-Kelet államainak életébe, politikájába, társadalmába, illetve hogyan rombolja szét azokat a demokratikusan vagy évtizedes hagyományok alapján megválasztott kormányokat, akiket érdekeivel szemben állónak tart ... ?!
Hogyan idézi elő közvetett módon szélsőséges fanatikus csoportok megerősödését és hogyan támogat, segít hatalomra közvetlenül is pénzzel és fegyverrel olyan terrorcsoportokat, melyek idővel saját létrehozóik ellen fordulnak.....
Michael Lüders"Wer den Wind sät, wird Sturm ernten" című könyvében bemutatja, amit a nyugati intervencionalista politika a gyarmatosítás óta Közel- és Közép-Keleten okozott, és megmagyarázza az aktuális geopolitikai helyzetet és ennek okát. A könyv olyan mint egy krimi, de sajnos ez a valóság is.
A Nyugat nagyon feledékeny, ha saját bűneiről van szó. 1953-ban Maszadeket a CIA és az MI6 megbuktatta, de ezt kit érdekel ma ?
Pedig kellene, mert ez volt az első olyan beavatkozás, mikor egy demokratikusan működő államot az USA felforgatott.
A 2003-as háború Irak ellen volt a kezdete az Iszlám Állam megalakulásának, mivel az USA Szaddam megbuktatásával, az állami szerkezet szétverésével egy olyan politikai légüres teret hozott létre, amiben a vallási és etnikai konfliktusok kiéleződtek.
A strici, a szajha és a szaúdi kapcsolat - Avagy a legmocskosabb összefonódás a történelemben
Vlagyimir Putyin orosz elnök tíz év után először szólalt fel az ENSZ Közgyűlésében hétfőn. Felvázolta, hogy milyen intézkedésekre van szükség a terrorizmus elleni globális küzdelemben. Alább olvasható Putyin teljes beszéde. Update: 2015.10.01. A videót kicseréltem és immáron magyar felirattal olvasható !
Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Főtitkár úr! Tisztelt Kormányfők és Elnökök! Hölgyeim és Uraim!
Az ENSZ 70-ik jubileuma jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk a történelemre és beszéljünk a jövőnkről. A fasizmust legyőző országok 1945-ben egyesült erővel hozzáfogtak, hogy megteremtsék a háború utáni világ alapjait. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy a kulcskérdés, az országok közötti viszonyok elveinek megteremtése, az ENSZ létrehozása a Jaltai konferencián a Hitler-ellenes koalíció tagjai által. A Jaltai béke, annak rendszere tíz és tízmillió ember élete árán épült fel két olyan világháború következményeként, amelyek átviharzottak a Földünkön a XX. században. Azonkívül legyünk objektívek, ez a rend segített az emberiségnek átvészelni az elmúlt hetven évet, és megóvta a világot a nagyobb tragédiáktól, habár ezek az évek sem múltak el drámai események nélkül.
Az ENSZ az a struktúra, amelyhez fogható nincsen legitimitását, képviseleti erejét és univerzális jellegét tekintve. Az utóbbi időben egyre több kritika éri, hogy nem működik elég effektíven, az általa elfogadott határozatok megvalósítása sokszor meghatározhatatlan akadályokba ütközik, mindenekelőtt a Biztonsági Tanács tagjaira vonatkozóan. Ugyanakkor szeretnék rávilágítani, hogy nézetkülönbségek mindig voltak az elmúlt 70 év folyamán is. A vétójoggal sokan éltek, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió, később Oroszország is. Ez így természetes egy ilyen sokarcú és sokféle képviseletet ellátó szervezet esetében. Amikor megalakult az ENSZ senki sem gondolta, hogy ott mindig és mindenben tökéletes egyetértés fog uralkodni. Éppen ez ennek a szervezetnek a feladata, hogy megkeresse és megkösse a szükséges kompromisszumokat, ereje éppen a sokféle vélemény és álláspont összehangolásában rejlik.
Az ENSZ égisze alatt megvitatott kérdések ajánlásokként nyernek elsődleges formát, vagy egyáltalán nem öltenek semmilyen formát. A diplomata nyelvezet szerint „átmennek, vagy nem mennek át”. Bármely ország, amely meg akarja kerülni ezt a rendtartást az ENSZ alapokmányával és a modern nemzetközi jog normáival ütközik. Mindannyian tudjuk, hogy a hidegháború után a világban egyetlen domináns erőközpont jött létre. Azokat, akik akkor ennek az piramisnak a csúcsán helyezkedtek el csábította a gondolat, hogy ha ők ilyen erősek és különlegesek, akkor mindenkinél jobban tudják hogy mi a teendő. Ezért nincs is szükség rá, hogy az ENSZ szervezetével egyeztesseneknk, amelyik ahelyett, hogy automatikusan meghozza a szükséges határozatokat, csak zavarja őket, ahogy mifelénk mondják „folyton láb alatt van.”
Már arról is vitát nyitottak, hogy ez a szervezet abban a formában, ahogyan akkor létezett már elöregedett és már teljesítette történelmi küldetését. Nyilvánvaló, hogy a világ változik, és az ENSZ számára is szükséges, hogy alkalmazkodjék a változásokhoz. Oroszország készen áll, hogy széles konszenzus alapján minden partnert bevonva részt vegyen a szervezet továbbfejlesztési munkálataiban. Ugyanakkor ellenzünk és veszélyesnek ítélünk minden olyan próbálkozást, amely az ENSZ legitimitását és befolyását gyengítené. Ez a nemzetközi kapcsolatok rendszerének egészét veszélyezteti, és romba döntheti azt. Akkor már valóban nem marad más rendezőelv számunkra, mint az erő, a legerősebb joga a cselekvéshez.
Ám ebben az új világban már az egoizmus az uralkodó elv a kollektív munka helyett. Ebben az új világban már egyre kevésbé jut érvényre az egyenlő jogok, a reális demokrácia és szabadság elve. Ebben a világban a szabad és valóban független országok helyett szaporodni fog a kívülről irányított protektorátusok száma. Mi is valójában az országok szuverenitása, amelyről előttem már szóltak a kollégák? Ez mindenekelőtt a szabadság kérdése, országunk, népeink, az emberek saját sorsának szabad megválasztása.
Egyébként tisztelt kollégák ebben az összefüggésben szót kell emelnünk az államhatalom úgynevezett legitimitásának kérdéséről is. Nem szabad játszani és manipulálni a szavakkal. A nemzetközi jog és a nemzetközi ügyek kérdésében minden meghatározás érthető, átlátható, egységesen értelmezhető és érthető kritériumok alapján kell hogy történjen. Mi valamennyien különbözőek vagyunk, és ezt tisztelnie kell mindenkinek.
Senkit nem lehet kötelezni arra, hogy valakik által meghatározott egységes fejlődési modell és recept szerint éljen. Egyikünk sem felejtheti a múltat. Mi is jól emlékszünk a Szovjetunió példájára, amikor szociális kísérletezés folyt, és saját ideológiai elképzeléseink alapján egyik-másik országban olyan változásokat erőltettünk, amelyek egy sor tragikus következményt vontak maguk után. Nem a fejlődést, hanem a degradációt hozták el ezek a kísérletek ezekben az országokban. Mégis úgy tűnik, senki sem tanul a más hibájából, hanem inkább ismétli azokat. A forradalmak exportja, -beleértve a demokrácia exportját is- továbbra is folyatódik.
Elégségesnek tűnik Közel-Kelet és Észak-Afrika területén uralkodó állapotokat szemügyre venni, mint ahogy az előttem szóló kolléga is említette. A szociális és politikai változások már jó ideje aktuálisak voltak ezekben a régiókban, és az ott élő emberek is változásokat akartak. Ám mi történt valójában? Az agresszív külső beavatkozás ahhoz vezetett, hogy az állami intézmények reformja és az élet feltételeinek javítása helyett egyszerűen mindent leromboltak. A demokrácia győzelme és a fejlődés helyett erőszak, szegénység, szociális katasztrófa jött. Az emberi jogok és az élethez való jog egyáltalán nem számított.
Megkérdezném azokat, akik ezt a helyzetet előidézték, legalább most értik már, hogy mit is műveltek ott?
Attól tartok, hogy ez a kérdés megválaszolatlanul elenyészik a levegőben, hiszen az a a politika, amelynek alapja az önteltség, a saját kiválasztottságban és büntethetetlenségben való korlátlan hit nem válaszolhat erre a kérdésre.
Észak-Afrika és a Közel-Kelet régióiban kialakult hatalmi vákuum nyilvánvalóan beszippantotta azt az anarchiát, a terrort és extremizmust amelynek ma mindannyian tanúi vagyunk. Az úgynevezett „Iszlám Állam” zászlaja alatt már több tízezer fegyveres harcos gyűlt össze. Sokan közülük egykori iraki katonák, akiket a 2003-as puccs után egyszerűen az utcára löktek. Újoncokat Líbia szállít, amelynek államiságát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as határozata ellenére lerombolták. A radikálisok közül ma sokan az úgynevezett mérsékelt ellenzék sorait erősítik, akiket a Nyugat közvetlenül támogat. Felfegyverzik, kiképzik őket, majd azok szépen átsétálnak az IÁ soraiba harcolni.
Természetesen az Iszlám Államra is vonatkozik, hogy nem a semmiből jött létre.
Kezdetben a „renitenskedő” államok elleni fegyverként használták és dédelgették őket, Szíriában és Irakban támaszpontokat teremtettek nekik. Ezen országokban az IÁ ma már jelentősen kiszélesítette befolyási területeit, sőt az egész iszlám világra ki akarják terjeszteni a befolyásukat, és nem már ez sem elég nekik, láthatóan már ezzel sem érik be. A helyzet több mint válságos, több mint veszélyes. Ebben a helyzetben kevés a szép, a nemzetközi terrorizmusról csengő deklarációkat hangoztatni, és ugyanakkor behunyni a szemet amikor a terrorizmus finanszírozása és a terroristáknak nyújtott segítség csatornáira bukkanunk, a kábítószer csempészetből származó jövedelmek forrásai válnak ismertté, vagy az illegális olajkereskedelem nyomait látjuk, illetve a fegyverkereskedelem titkos útjaira bukkanunk.
Ugyanígy elfogadhatatlan, hogy az extremista csoportokat saját politikai céljaink elérésére használjuk, reménykedve, hogy majd később valami módon leszámolunk velük, azaz egyszerűen likvidáljuk őket. Aki így cselekszik, vagy úgy véli, hogy ez az út járható annak azt mondanám:
Tisztelt Uraim! Kegyetlen de nem buta és primitív emberekkel játszanak veszélyes játékot, akik nem ostobábbak önöknél, és még egyáltalán nem dőlt el, hogy ki kit használ ki saját céljainak elérésére. Ennek bizonyító erejű példája a mérsékelt ellenzék által a a terroristák számára átadott fegyverek sorsa.
Úgy vélem, hogy a terroristákkal való legcsekélyebb mértékű játszadozás, sőt felfegyverzésük nem csak rövidlátó, de tűzveszélyes politikai játszma is egyúttal. A lehetséges következmények:
kritikussá válik és megnő a terrorveszély világszerte, egyre újabb és újabb világrészeket gyűrve maga alá.
Annál is inkább, mivel az IÁ kiképzőtáboraiban a világ sok nemzetéből, többek között Európából származó harcosok kapnak kiképzést. Sajnos tisztelt kollégáim Oroszország sem kivétel. Megengedhetetlen, hogy ezek a vér szagát és ízét már megkóstolt fejvadászok hazájukba hazatérve ott folytassák ahol „fekete munkájukat” befejezték. Mi nem ezt akarjuk, ezt senki sem akarhatja, úgy vélem.
Oroszország mindig a terrorizmus ellen foglalt állást függetlenül annak minden megjelenési formájától. Ma Iraknak és Szíriának, valamint a régió más országainak nyújtunk haditechnikai segítséget, ők is ma terrorista csoportok ellen harcolnak. Számunkra mérhetetlenül nagy hiba lett volna, ha nem nyújtunk segítséget a szíriai kormánynak, a hadseregnek, amely ma bátran harcol a terrorizmus ellen.
Nyilvánvaló, hogy Asszad elnök hadseregén és a kurd önkénteseken kívül reálisan tekintve ma senki sem harcol az IÁ és más terrorista csoportok ellen. Jól ismerjük a régió problémáit és ellentmondásait, de a reális helyzetet kell alapul venni a cselekvéshez.
Tisztelt Kollégák!
Ki kell jelentenem, hogy a dolgok általunk demonstrált egyenes és őszinte megközelítését az utóbbi időben sokak arra használták fel, hogy Oroszországot új, növekvő ambíciókkal vádolják meg, közben elrejtve saját valóban növekvő ambícióikat. Ám nem Oroszország ambíciói a lényeg ma, hanem az, hogy nem lehet tovább tűrni azt ami a világban folyik. Valójában mi nem az ambíciókra apellálunk, hanem a nemzetközi jogra épülő közös értékekre és érdekekre. Erőinket egyesíteni kell az előttünk álló újfajta problémák megoldására, és valódi, széles, nemzetközi antiterrorista koalíciót kell megteremteni. Ugyanúgy, mint annak idején a Hitler-ellenes koalíció képes volt a különböző erőket egyesíteni a közös cél érdekében,hogy szembeszegüljön a nácikkal, a gonosz és embergyűlölő rendszerrel. A mai koalíció vezető ereje a muzulmán országok, hiszen az IÁ nem csak közvetlen fenyegetést jelent ezekre az országokra nézve, hanem véres tevékenységével megszentségteleníti az egyik legnagyobb világvallást, az iszlámot. A terroristák ideológusai kiforgatják ezen vallás valódi, humanitárius értékeit.
Szeretnék a muzulmán vezetőkhöz is kéréssel fordulni. Ma nagyon fontos az önök személyiségének súlya, az iránymutatás jelentősége. Meg kell óvni az embereket, akiket a terroristák a soraikba hívnak, megóvni őket a meggondolatlan lépésektől. Akiket különböző okok miatt már sikerült becsapni, és már a terroristák soraiban harcolnak, vissza kell vezetni a normális életbe, le kell tétetni velük a fegyvert, befejezni a testvérgyilkos háborút.
Oroszország, mint a Biztonsági Tanács soros elnöke már a közeljövőben külügyminiszteri értekezletet hív össze a Közel-Keleten uralkodó káosz megoldásának ügyében. Mindenekelőtt olyan javaslat kidolgozásához fogunk hozzá, amely azon erőket fogja egybe, akik már most is harcolnak az Iszlám Állam és más terrorista csoportok ellen. Megismétlem, ez csakis az ENSZ alapszabályainak alapján történhet. Úgy számítjuk, hogy a nemzetközi közösség képes átfogó stratégiát kidolgozni a Közel-Kelet politikai stabilitásának megteremtéséhez. Akkor talán nincs is rá szükség, hogy menekülttáborokat építsünk.
A harcok elől menekülők áradata először a szomszéd országokat árasztotta el, majd Európát is. Százezrekről, később akár milliókról lett szó. Ez nem más, mint egy újkori, keserű népvándorlás és nehéz lecke mindannyiunk és Európa számára is.
Szeretném aláhúzni, hogy a menekültek mindenképpen együttérzést és támogatást érdemelnek. A probléma megoldása viszont csak ott lehetséges, ahol kialakult, vissza kell állítani az államiságot, az állami struktúrák és intézmények megerősítésével, ahol az még lehetséges és ismételt megteremtésével ott ahol csak ily módon lehet azt újjáépíteni. A nehéz helyzetbe került országok számára a segítség jellege lehet katonai, gazdasági, és akár anyagi jellegű is, beleértve azokat az embereket is, akik a nehézségek ellenére nem hagyták el szülőföldjüket. Magától értetődik, hogy semmiféle segítséget nem lehet ráerőltetni ezekre az országokra, csakis az ENSZ alapokmányai szerint szabad eljárni. Minden ami ezen segítség keretein belül a nemzetközi jog alapján történik az ENSZ támogatását kell hogy élvezze, és minden ami ellentmond ezeknek az alapelveknek, az nem valósulhat meg.
Mindenekelőtt Líbia állami struktúráit kell helyreállítani, Irak új kormányát kell támogatni, és mindenféle segítséget meg kell adni Szíriának.
Tisztelt Kollégák!
A nemzetközi közösség számára ma is a legfontosabb feladat az ENSZ égisze alatt a világbéke, a globális és regionális stabilitás megőrzése. Álláspontunk szerint az egységes és oszthatatlan biztonság terének megőrzéséről van szó, amely nem csak egyes kiválasztottaknak, hanem mindenki számára jelenti a biztonságot. Igen, ez hosszadalmas, bonyolult és nehéz munka, de nincs alternatívája. Ugyanakkor látnunk kell, hogy egyes kollégáink még mindig a hidegháborúra jellemző blokkok szerint felosztást, és új geopolitikai terek megszerzését tartják elsődleges feladatuknak. Először lefektették a NATO kiszélesítésének alapjait. Kérdezem, miért volt erre szükség, ha már nem létezik a Varsói Szerződés és a Szovjetunió? Ennek ellenére a NATO nem csak hogy megmaradt, de tovább terjeszkedik, katonai infrastruktúráit is beleértve.
Következő lépésként a posztszovjet államokat állították választás elé, a Nyugattal vagy a Kelettel tartanak a továbbiakban? Ez a konfrontációs logika előbb vagy utóbb de mindenképpen komoly geopolitikai krízisbe kellett hogy torkoljon. Ez történt tulajdonképpen Ukrajnában, ahol a lakosság nagy részének a regnáló hatalom felé irányuló elégedetlenségét kihasználva fegyveres puccsot provokáltak ki, amelynek következményeként polgárháború robbant ki. Meg vagyunk győződve róla, hogy ezt csak a minszki egyezmények pontjainak megvalósítása útján lehet megoldani.
Fegyverrel, erőszakkal fenyegetésekkel lehetetlen Ukrajnát egybetartani, pedig ez ma feltétlenül szükséges. A Donbásszban élők érdekeit is figyelembe kell venni, választásukat tiszteletben kell tartani, egyeztetni kell velük a további lépéseket, úgy ahogy a minszki egyezményekben le van fektetve az állam politikai berendezkedésére vonatkozóan. Ez a záloga annak, hogy Ukrajna mint civilizált állam, és mint az Európa és Eurázsia között kiépülő gazdasági és biztonsági térséget összekötő kapocs lehessen, lehetőséget teremtve a további fejlődésnek.
Hölgyeim és Uraim!
Nem véletlenül említettem a közös gazdasági tér témáját. Nemrég még úgy tűnhetett, hogy a gazdaság, ahol objektív piaci viszonyok uralkodnak, létezni tud választóvonalak nélkül, átlátható és közösen kidolgozott szabályok szerint, többek között a WTO elvei alapján együttműködve, hiszen ezen elvek alatt a szabad kereskedelmet és befektetéseket értjük, a nyílt konkurenciát. Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy ma már normának tűnik az egyoldalú szankciók gyakorlata, az ENSZ alapszabályával ellentétben. Ezek a szankciók nem csak politikai célokat szolgálnak, de jó fegyvereknek bizonyultak a piaci konkurencia eltávolítására is.
Még egy szimptómát szeretnék említeni mint a gazdasági egoizmus jellemző példáját. Egy sor ország úgy döntött, hogy a zárt, exkluzív gazdasági egyesülés útját választja. Az erre vonatkozó tárgyalások zárt körben, saját állampolgáraik, üzleti partnereik és a nyilvánosság kizárásával, teljes titoktartás mellett zajlanak. Azok az országok amelyeknek az érdekei esetleg sérülnének, semmilyen tájékoztatást nem kapnak ezekről a tárgyalásokról. Nyilvánvaló, hogy kész tények elé akarják őket állítani, és csak akkor derül majd ki, hogy a játékszabályokat már átírták, mégpedig újfent egyes kiválasztottak előnyére, és a WTO szabályainak teljes megkerülésével. Ez a jelenlegi kereskedelmi rendszerek egyensúlyának teljes felborulását jelenti, és a globális gazdasági tér feldarabolását idézi elő. A felsorolt problémák minden ország érdekeit sértik, és a világgazdaság perspektíváit kérdőjelezik meg. Ezért azt javaslom, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg az ENSZ, a WTO és a G-20 szervezetek keretei között. Az exkluzivitás politikájával szemben Oroszország javaslata az, hogy regionális gazdasági projektek harmonizálásával, az integrációk integrációjával, az átlátható, univerzális elvekre épülő nemzetközi kereskedelem útján oldjuk meg ezeket a problémákat. Példaként az Eurázsiai Gazdasági Egyesülést hozhatnám fel, amely kínai kezdeményezésre kapcsolódik a Selyemút projekthez. Mi továbbra is nagy lehetőségeket látunk az integrációs folyamatok harmonizálásában ezen projekten belül az EÁGU és az EU számára.
Hölgyeim és Uraim!
Az emberiség jövőjének egészére kiterjedő problémák közül a klímaváltozást mint kihívást is meg kell említeni. Magunk részéről érdekelve vagyunk az ENSZ klímaváltozást taglaló konferenciájának eredményességében, amely ez év decemberében Párizsban lesz. Nemzeti hozzájárulásként csökkenteni kívánjuk a káros gázok kibocsátásának szintjét az 1990-ben mért szintre, 70-75%-ra. Ugyanakkor javaslom, hogy ezt a problémát tekintsük át részletesebben.
Lehetséges, hogy a károsanyag-kibocsátási kvóták megállapításával egy ideig elbagatellizálhatjuk a probléma megoldását, de alapjában nem oldjuk azt meg. Minőségileg más megközelítésre van szükség.
Természetazonos technológiák bevezetésére van szükség, amelyek kímélik a környezetet, azzal harmóniában vannak, és lehetővé teszik a bioszféra és az ember által létrehozott technoszféra közötti egyensúly megteremtését. Ez az egész bolygót érintő kihívás, úgy vélem, hogy már rendelkezünk azzal az intellektuális potenciállal, amely megoldást kínál erre a problémára. Mindössze egyesíteni kell erőinket, mindenekelőtt azokra az országokra gondolok, amelyek fejlett kutatási bázissal és kellő tudományos potenciállal rendelkeznek.
Javaslom, hogy az ENSZ keretein belül hozzunk létre egy olyan speciális fórumot, amely komplex módon vizsgálná meg természeti kincseink kimerülésével, az életterünk szűkülésével és a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket. Oroszország kész mint a szervezők egyike részt vállalni ennek a fórumnak a létrehozásában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kollégák!
1946 január 10-én Londonban először gyűlt össze tanácskozásra az ENSZ plenáris ülése. Zoleto Anhel kolumbiai diplomata nyitotta meg az ülést, mint az előkészítő bizottság elnöke. Meglátásom szerint ő akkor igen szabatosan és lényegbevágóan foglalta össze azokat az elveket, amelyek szerint működnie kell ennek a szervezetnek. Ezek a jó szándék, intrikától és ravaszságtól való mentesség, az együttműködés szándéka. Oroszország hisz az ENSZ hatalmas lehetőségeiben, amelyek segítségével és amelyek által elkerülhetőek a globális konfrontációk és az együttműködés stratégiája válik uralkodó iránnyá. Más országokkal karöltve együtt törekszünk arra, hogy megerősítsük az ENSZ központi, koordináló szerepét. Együtt, közös erővel biztosíthatjuk világunk stabilitását és lehetőséget teremthetünk minden ország és nép fejlődésére.
Három költői kérdést szeretnék feltenni, amin magamban is elgondolkozom néha.....
- Ha én most hirtelen magaménak szeretném tudni valamelyik európai ország életszínvonalát és ezt így pikk-pakk megtehetném, kapásból egyetlen ország jut eszembe, ahol nyugalomban, kiszámíthatóan, stabil munkalehetőséggel és fizetéssel csodás természeti környezetben élhetnék..... Nem tudom, vajon ki van még így ezzel, de nekem mindig azonnal Svájc jut eszembe !
És a kérdésem is erre vonatkozna: vajon mennyire érdekes az, hogy ahogy a II. világháborúban is valamilyen fondorlatos módon ez a csúnya ocsmány Hitler is csak átugrotta, kihagyta, nem bántotta Svájcot..... , ugyanígy valahogy a mostani több milliós bevándorló migráns-áradat egyik útvonala sem végződik sem a Genfi-tó partján, sem Zürichben, sem Baselben.....??? Szóval valami miatt senki nem akar Svájcban letelepedni és ott új hazát találni magának....Nem ácsorog az osztrák-.svájci nem létező határon a kerítést rángatva... ?
Beismerem én biztos kakukktojás vagyok és nem ilyen megfontolt, felkészült bevándorló......
Na jó ! Mondtam...költői kérdés...
A MÁSIK:
- Mintha Németországra kicsit rájárna a rúd mostanában(természetesen véletlenül).....! Nem elég, hogy a maguknak megválasztott (persze jó előre kiválasztott), eddig népszerű Merkel asszonyság hipp-hopp az egyesített Németországra és azóta megerősödött német jólét és gazdaság nyakára egyszer csak behív és szívesen vendégül lát mintegy életjáradékként élethosszig tartó (na nem tanulással, mint a közkedvelt kifejezés), hanem ellátással, oktatással, munkalehetősséggel, integráció álmával 1-1,5 millió muzulmánt....
What The Fuck ?!? - mondanánk szlengesen, na de nem beszélünk csúnyán, maximum dühünkben......
Szóval.... Ha én egy évtizedek óta keményen dolgozó német nemzet tagjaként élő NÉMET állampolgár lennék, akiknek a szülei, nagyszülei építették azt az országot és tűrték, hogy bűnös nemzetként bélyegezzék meg őket a nagyhatalmak játszmáiban betöltött szerepéért....Nos, ha én ez a német lennék, most felállna a hátamon a szőr, hogy mi a fenét tesznek "valakik" az országommal és egyáltalán KIK EZEK a politikusok - KIT KÉPVISELNEK ? .....
Na jó ! Mondtam...költői kérdés...
A HARMADIK:
- Amikor éppen nyög Európa és Németország a bevándorlók millióinak támadása alatt és gyakorlatilag az Európai Unió szándékos tétlensége miatt....
Amikor egyes nemzetállamok a nemlétező közösség tagjaként már-már egymás torkát harapják, zárják le a közlekedés és a párbeszéd lehetőségét, mert a zombitámadás mindenkit fenyeget, aki él és mozog - csak van aki ezt látja és van aki nem......
Szóval, amikor recseg-ropog a rendszer, akkor még mindig ott van egy erős ágazat, ami azért él és virul: ez pedig nem más, mint a német gazdaság, autógyártás, nehézipar.......
Csak nem valakik meg akarják roppantani a német gazdaságot és ezáltal az európait is......? (miért pont most ? - mert ugye senki nem gondolja, hogy ezek a vizsgálati eredmények és infók ne lapultak volna már egy fiókban bekészítve.......) főleg ha tudjuk, hogy: "A németországi központú, multinacionális autógyár-óriást az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága, az EPA buktatta be. A "Népautóba" belerúgni nem szép dolog, egyrészt azt még a német gazdaság is megérzi, másrészt bizonyos üzenetet is hordoz." Sőt a Volkswagen-botrány még csak a kezdet...
Ne felejtsük, arra a vállalatra mérhet ki az amerikai hatóság 18 milliárd(!) dolláros bírságot, amelynek 600 ezer(!) dolgozója van (köztük 13 ezer Magyarországon), és amely az Audit, a Seatot, a Skodát és a Lamborghinit is ellátja motorral.
Németország és Oroszország gazdasági összefonódásának, erejének MINDEN eszközzel történő blokkolása, megakadályozása !
Na jó ! Mondtam...költői kérdés...
Remélem elég költői voltam a három költői kérdéssel, amelyre most kivételesen mégis mindannyian várjuk a választ ! Nos ? (Írta: SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Nagyon sokan láttátok már ezt a videót, amit tényleg kötelező lenne mindenkinek megnézni, aki kicsit is közelebb szeretne kerülni az igazsághoz és tisztán látni a jelenleg is zajló világpolitikai átrendeződésben ! Ez sokak számára sajnos kaotikusnak látszik, de ez csak azért van, mert nagyon kevés valós információval bírnak, ami segítene a megértésben. Szegény Tv-néző állampolgár is részt vesz és asszisztál a legnagyobb becsapáshoz, amin az emberiség keresztülmegy, illetve ami felé gőzerővel menetelünk.... Mi magyarok pártoskodunk, azt hisszük okosak vagyunk azzal, hogy egyik vagy másik oldal szólamait szajkózzuk, holott kristálytisztán látszik miért áll Magyarország is jelenleg ekkora nyomásgyakorlás alatt és miért fokozódik a gazdasági háború a végletekig: Nem! Itt messze nem a szabadságról, demokráciáról és bármilyen hihetetlen, még csak nem is Orbán V. személyéről van szó..... A nemzetek szuverenitásának felszámolása, a politikai és gazdasági diktátumok, nyomásgyakorlás,....az olajárak lerombolása, a Dél-áramlat...mind csak morzsái ennek..... ne legyünk már ennyire ostobák, könyörgöm....!
Ezért éreztem úgy, hogy nem elég ha csak a videót küldözgetik egymásnak az emberek, kell, hogy írásban is megjelenjen a teljes szövege ! Nyomtatható, terjeszthető legyen ! Soha nem késő ! Sajnos mi már az 58.másodpercben vagyunk és úgy néz ki nagyon kevés választ el minket attól, ami nem kérdés, hogy lesz ! Egyedül az időtényező képlékeny: azaz mikorra állnak össze a mozaikok úgy, hogy elindíthassák a háttérhatalom erői azt, amit elterveztek réges-régen..... Az a legdurvább, hogy a történelem és a hétköznapi emberek viselkedése tényleg ismétli önmagát..... 1939. augusztusában az emberek ugyanúgy vígan kávézóban üldögéltek, vásároltak, színházba jártak, mert úgy gondolták nem lesz itt semmi.... De ha lesz is, az őt úgysem érinti majd.... Nos, tévedtek.... A ma embere még ennél is jobban érintve lesz a világ átrendeződésében, az Albert Pike által 1871-ben leírt terv 3. fázisában (SBG Buddha)
OLVASSÁTOK EL ! NÉZZÉTEK MEG ! Ken Jebsen, német újságíró beszél az amerikai hadiipar igazi céljairól, amely a médián keresztül hamis és félrevezető tájékoztatással uszítja Európát az oroszok ellen.
Legutóbb a történelemről beszéltünk, most menjünk az időben előre. A téma kényelmetlen és bonyolult, de pont mi is lenne a sajtó feladata, ha nem átfogó kép közvetítése, hogy mindenki számára érthetővé váljon,
mi is történik a világban valójában.
Ez nagyobb lélegzetű körültekintést igényel. Az elmúlt évek eseményeiből ugyanaz rajzolódik ki: minden esemény egy bizonyos forgatókönyvet követ, helytálló tehát az összeesküvés kifejezés: ugyanaz az összeesküvés látszik minden irányból, az egész médiavilág ugyanazt sulykolja, és a nagy összeesküvés a háborúról szól.
Meg kell vizsgáljuk a német sajtó szerepét!
"Másként gondolkodó külföldi vezetőkről" helyett mindig "agresszorokról" beszélnek. Agresszor Líbiában, Irakban, Afganisztánban, Szíriában, Iránban és most pedig Oroszországban Putyinról beszélnek. Nem normális, sőt inkább undorító amit művelnek, hogy azonnal Hitlerhez hasonlítják. Az említett országokat katonákkal megszálltuk, ürügyként pedig olyan bizonyítékokat használtunk, melyek hazugságon alapultak, vagy amikről kiderült: mi manipuláltuk. Ki szolgáltatta a "bizonyítékokat"? Mindig az Egyesült Államok. Aki minket évtizedek óta lehallgat, akit már többször hazugságon értünk. Mindegy, ki vezeti az USA-t: amit mondanak és tesznek, köszönő viszonyban sincs egymással.Barack Obama tovább működteti Guantanamo-t, még Bush-nál is jobban támogatja a drón-politikát. Az USA magasról tesz a nemzetközi jogra.
Oscar Lafontaine is így fogalmazott.
„Az USA, elfelejtve az Alapító Atyák üzenetét, törvények fölött állónak hiszi magát.”
Az USA és tettestársai - a német kormány is - állandóan azt bizonygatják, hogy mi mindent tesz Putyin. Utasszállító gépet lövet le, katonai megszállást indít, azt a képet sugallva: nincs más hátra, ahogy azt Obama és Merkel telefonon egyeztették: le kell vonni a konzekvenciákat. Nagyon érdekesen fogalmaznak: "konzekvenciákat levonni".
Mik ezek a konzekvenciák és valójában ki is vonja le?
A konzekvencia mindig háború, bár "békefenntartásnak" hívják és a NATO vonja le, mely nem védelmi, hanem támadó szövetség és a vége mindig háború, halál, gyilkosság.
Az említett országokat visszabombáztuk a kőkorszakba. Legtöbben nem voltunk ezekben az országokban, összehasonlítani sem tudjuk a háború előtti és utáni helyzetet és nem is akarjuk. Nagy különbség van ezen országok és a célba vett Oroszország között: ez utóbbinak atomfegyverei vannak. Azt olvasni a német újságokban:"BERLIN NYÍLTAN A HÁBORÚRÓL BESZÉL" melyet Oroszország kezdeményez.
Mit is szuggerálnak nekünk németeknek ? Hogy az oroszok kirobbantották a háborút, amire nyilván nekünk is válaszolnunk kell. Katonai inváziót hajtottak végre, fehérre festett járművekkel álcázzák a katonai konvojokat.
Mi történik tulajdonképpen? Mit szuggerálnak nekünk?
Azt, hogy Putyin és Oroszország hazudik. Bármit tesz: hazudik. Nemrég még Asszad hazudott Szíriában. És ki állítja mindezt?Barack Obama, aki úgy hazudik, mint a vízfolyás ! Kijelentette: Németországot nem hallgatják le. Mintha nem tudnánk az NSA ügyről! Merkelnek felesleges telefonálnia Obamával, úgyis lehallgatják. Saját partnereiknek is hazudnak. Ők bizonygatják, hogy miket csinál Putyin Ukrajnában? És kik a mi partnereink Kijevben? Olyan emberek, akik fasiszta erőket támogatnak.
Ezek a partnereink. Pl. Timoshenko, a volt gáz-hercegnő. Aki egy lehallgatott telefonbeszélgetésben elmondta: gyűlöli Putyint, legszívesebben holtan látná és ha tehetné, atombombát dobatna Oroszországra. Ezek a mi partnereink. Ezekre hallgatunk.
És a német kormány, Angela Merkellel, a védelmi miniszter, a külügy, a gazdasági minisztérium nem tesz semmit. Csak a változatlan washingtoni szöveget nyomják: "Nem marad más hátra, mint a háború az agresszor ellen."
De Oroszország nem Líbia, nem Szíria, nem Irak, nyakig fel van fegyverezve, méghozzá taktikai atomfegyverekkel és ha egyszer ezeket bevetik, márpedig bevetik, ha még jobban a sarokba szorítjuk őket, akkor már nem fogjuk azt megtudni, ki lőtt először.
Mindent kinézek az amerikaiakból, azt is, hogy megtámadják az egyik ukrán atomerőművet, amely nincs kellő védelemmel ellátva pl. repülőgép-becsapódás ellen, hogy ráfoghassák Putyinra: kirobbantotta az atomháborút.
Nem tudom szavakba önteni, mi zajlik le bennem, ha azt olvasom vagy látom a német vagy svájci sajtóban: "Senki sem érti Putyint".
Mit akar sugallni a német nyelvű sajtó? Komolyan gondolja a sajtó, hogy megszakíthatjuk a tárgyalásokat egy atomhatalommal? Tényleg komolyan gondoljuk?
Tudjuk, mire képes egy modern atomrakéta? Vagy egy "mini-nuke" ? Hozzájuk képest Hiroshima és Nagasaki gyermekzsúr volt! Már a hidegháborúban is az USA tervei között szerepelt az atomháború kirobbantása a "rossz hatalma" ellen, de csak Európa területén, beleértve az akkori két német állam területét.
Rainer Rupp nemrég elmondta: 1983-ban mindössze 5 másodperc választotta el Európát az atomháborútól.
Amit mondani szeretnék: washingtoni nagy testvéreink, és német vezetőink teljesen megőrültek. A többség számára ez nem világos. Ugyanaz zajlik, mint az I. világháború előtt, most is masírozunk, a III. világháború felé. Miközben azt hisszük: nem is lesz olyan rossz. Ha lettek volna atomfegyvereik a II. világháborúban a náciknak, be is vetették volna, mint ahogy be is vetették a háború végén azok, akiknek volt: az amerikaiak, Japán ellen. Mára tele van a világ atomfegyverekkel, szinte mindenhol van, Oroszországban is.
Nézzük Putyin szemével a dolgokat: Mit csinál, mit is akar pontosan ?
Nem tudhatjuk meg, mert a sajtó nem ad le vágatlanul semmit, mindig csak közvetítenek. Csak tálaljuk, hogy mit mondhatott. Pedig beszél németül! Számos beszédet mondott németül, még a Bundestagban is. Miért nem közvetítik vágatlanul ?
Miért csak néhány Putyin-puzzle darabot kapunk? Melyekből ugyanaz a következtetés vonható le: "Ezt az országot valahogy meg kell neveljük!" "Konzekvenciákra, szankciókra van szükség!" Aki szankciókról beszél, valójában háborút akar.
Tegyük fel a kérdést: miért? Miért kell az Oroszország elleni háború? Ehhez semmi köze az oroszoknak. A korábban felsorolt országokkal és eseményekkel együtt nézve látszik a kép. A puzzle-darabok: Szíria, Irak, persze Irán is napirenden van még, Líbia, Afganisztán, Oroszország.
Globális értelemben a nyersanyagokról van szó. Nyugati társadalmunk hatalmas erőforrásokat fogyaszt, hogy fenntartsa papírpénzen, kamatokon alapuló gazdaságát. Mindig új piacokra van szükség, hogy a hitelrendszerünk működőképes maradjon. A nyersanyagokkal pedig az a gond, hogy még mindig a Közel-Keleten és Oroszország területén vannak. Amerikai politikusok kijelentették:
"Oroszország gáz- és olajtartalékai túl értékesek ahhoz, hogy meghagyjuk az oroszoknak!"
Ezt nem nagyon lehet überelni. Tehát van valamijük, ami nekünk kell és ha nem adják ide önként, el kell vegyük. De mivel ezt így nem mondhatjuk, konfliktust kell provokálnunk. Ez pedig csakis arra jó, hogy az USA a 20. századi hatalmát át tudja menteni a 21-ikbe. "Nem akarnak még egy Istent megtűrni maguk mellett" ez lebeg a szemük előtt, Európával az gond, hogy 60 év béke után nem keres rajta eleget a hadiipar. Persze máshol háborúznak, ahol mindent tönkre is tettek.
Ha mi itt Európában túl jól megértjük egymást, Oroszországgal is, netán Ázsiával is, akkor semmi szükségünk az amerikaiakra! Ők függnek tőlünk, hogy úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek. Hisz gazdaságuk romokban, a dollárt eladósították, káros a számukra, ha a világban túl sok béke van. Ezért tartanak fenn 700 támaszpontot a világban.
Hány támaszpontja van Oroszországnak a világban? Hány Guantánamójuk van? Hány drón-bevetése van Putyinnak? Kevés ilyet ismerek.
De az USA, aki az elmúlt 10-20 év összes háborújában maximálisan benne volt, a "szabadság"-ért küzd? Milyen szabadság ez? Drónokkal, Guantánamóval, lehallgatásokkal ? Ahol a partnereinknek is hazudunk? Ahol elnyomjuk őket a pénzen keresztül ? Ahol az európai bankokat megbüntetik olyan üzletekért, melyeket egyébként az USA is folytat, pl. Iránnal?
Európa problémája, hogy a Szovjetunió összeomlása után egy nagyhatalommal maradt, aki megvadult, és azt hiszi, bármit megtehet.És ha Németországban, mint Európa egyik meghatározó országában ezt megengedjük, kényszerhelyzetbe kerülünk és olyan háború lesz a vége, melynek nincsenek nyertesei. A többség számára ez nem világos. A háborúra azért van szüksége a rendszerünknek, mert folyatni szeretnénk, amit eddig is csináltunk.
Ahhoz kell a háború, hogy folytatni tudjuk, amit csinálni szoktunk. Gazdasági rendszerünk miatt. Gazdasági, pénzügyi rendszerünk az összedőlés küszöbén áll. Ha stabilizálni szeretnénk, mert egyszerűen csak folytatni szeretnénk, fogyasztani mint a bolondok,ahhoz új piacokat kell meghódítsunk.
A mi piacunk növekedéséhez mások piacának meg kell szűnnie. Oroszországban is csak európai és amerikai áruk legyenek, orosz vagy kínai már ne. Ott is az itteni viszonyokat akarjuk. A mi rendszerünket, szegényekkel és gazdagokkal.
De Putyin ezt nem engedi. Senki sem engedné, aki egy kicsit is büszke. Putyin nemzetben gondolkodik. Mit jelent ez? El is mondja:
"Oroszország természeti kincsei az oroszoké."
"Az értékesítés nyeresége is Oroszországé."Melyik kapitalista gondolkodik másképp? Másként gondolkodnak az amerikai olajcégek? Az amerikai olaj nyeresége külföldre megy, vagy Amerikáé marad ?
Ha Putyin ugyanazt teszi, amit mi itt nyugaton, ha saját népét előnyben részesíti, akkor agresszor. A nyugaton jó hírnévvel bíró korábbi orosz vezetők, Borisz Jelcin vagy Gorbacsov, otthon nem népszerűek. Miért? Mert az oroszok az akkori változásokból semmit nem nyertek. A Szovjetunió széteséséből csak a Nyugat profitált. És a Nyugat sokat "segített" abban, hogy Oroszországot az oligarchák rendszerévé tegye. És ők a mi partnereink.
Oroszország ellenségei, akik széthordták az országot és a természeti kincseiket a Wall Street-re játszották át, ők a mi partnereink és barátaink.
Putyin szerint ami Oroszországban található az nem az övé, Putyiné, hanem az orosz népé. Oroszoktól tudjuk: "Putyin óta – akármilyennek is tartjuk - de részesedünk ezekből." "Látjuk a gazdasági fejlődést." Pedig nem volt Marschall-tervük, maguk termelik meg a Marschall-tervüket. Életszínvonaluk először Putyin alatt emelkedik. Ezért szeretik is. Nem mindenkinek a barátja, Adenauer sem volt minden német barátja.
De ha megnézzük a korábbi és mostani helyzetet: kedvező dolgok történnek, az országban marad a nyereség. Ami persze nem tetszik a Nyugatnak és a NATO-nak
.
Mi a fejlődést csak akkor tartjuk jónak, ha a profit a miénk. Amiből morzsákat adunk a "partnereinknek", akik külföldi agresszorok. Amíg a kedvünk szerint táncolnak, addig jó agresszorok, jó diktátorok. De amint a saját népükre is gondolnak, megpuccsoljuk vagy megöletjük őket.
Ilyen a gazdasági rendszerünk. Csak ismételni tudom: régóta így csináljuk. A Közel-Keleten évek óta ez megy. Csakhogy Oroszország nem egy szervezetlen vad horda, ahol könnyű káoszt és felforgatást teremteni. Az orosz civilizáció, az orosz élet, nagyon hasonló a némethez. Nagyon hasonló. Értékeink és kultúránk is hasonló. És ezen felül még szomszédok is vagyunk. Ukrajna és Moszkva szárazföldön elérhető.
Mi pedig ezt az országot bojkottáljuk, akivel 6000 vegyesvállalatunk működik. Mi van itt ?A tengerentúliakra hallgatunk, akik szerint tárgyalnunk kell. Ők persze nem teszik. Az ő diplomáciájukban a másik fél nem egyenrangú, és ha kell, stukkert tartanak a halántékához.
Aki kellően okos, és nem megy bele a játékba, és megmutatja saját fegyverét is: na ő lesz az agresszor.
Miért hallgatunk erre az országra, az USA-ra, aki a végén mindig hullákon gázol át?
Azokra, akik minden "nem-amerikai" életmódot lenéznek? 9/11 utáni az iszlamisták lettek az aljanépek. Néhány hét alatt váltottak, most az orosz az aljanép. Mi van itt? Már nem a vallás a gond, csak egyetlen ember? És ki ellen irányul a háború? Kik lesznek az áldozatok? Orosz családok, orosz gyermekek, orosz nők, orosz civilek. Európai családok, gyermekek, nők, civilek. Német gyermekek, német nők. A modern, asszimetrikus hadviselésben egy katonai áldozatra tíz civil jut. Ha mindez a Távol-Keleten történik, az Európában senkit nem érdekel. Vagy ha Gázában: nem téma ! A politikusok viselkedése a "tiszteletre nem méltó" nem jó szó,Őrült. Beteg. Perverz. Gátlástalan öltönyös gyilkosok. Másként nem nevezhetők. Aki komolyan azt hiszi, hogy meg lehet nyerni egy európai atomhatalommal szembeni háborút, az meg kellett őrüljön. Az megbolondult. Ki is számolják, hogy ha a helyzet kikerül az ellenőrzés alól, és meghal 20 millió orosz és 15 millió európai, akkor a mérleg számunkra pozitív ? Ezek a mi partnereink.
A kérdés azok számára, akik ezt most hallják: - és kérlek osszátok meg, lehet hogy holnapután már késő -
"Mit tehet az ember?"
Ahogy a sajtó láthatóan hecceli Putyint, hogy meg lehet-e akadályozni a háború kitörését - nos ez egy teszt. Tesztelik, hogy meddig mehetnek el, mert már sikerült minket annyira érdektelenné tenniük a politika iránt, hogy azt hisszük: ami az újságban olvasható, egy másik bolygón történik, nem érint minket.
Csak egy hollywoodi film az egész. Pedig nem az.
Ha azt akarjuk, hogy ne lépjük meg az utolsó lépést, ami persze gyorsan megy, csak egy lehetőségünk marad: mi, normális emberek, anyák, apák, diákok és a sajtó nem nagy számú "maradéka" tömegesen az utcákra kell vonuljunk, azokat a politikusokat akik azt hiszik, hogy minket képviselnek, ki kell söpörjük a hatalomból. Én nem szavaztam ezekre. Tudom is, miért. Mert megőrültek. A legkisebb mértékben sem tisztelem őket, A háborúra azt mondják: nem volt más alternatíva.
Olyan politikai kaszt képvisel minket, amely magasról tesz ránk.
És olyan politikai kaszt vezet a tengerentúlról minket a háború felé, akik szintén megőrültek.
Ezek persze mind csak színészek, a hadiipar alkalmazottjai. Frank Zappa szerint
"A politika a hadiipar szórakoztató üzletága."
Földünk problémáinak két fő oka van: a túlnépesedés, és a gazdasági rendszer. A túlnépesedéssel lehetne valamit kezdeni, ha a világ országai együttműködnének, és nem versenyeznének. 14 milliárd embert nem tud a Föld eltartani, még ha 12 milliárdnak lenne elég élelem is, végesek az erőforrások (levegő, ivóvíz). Lehet beszélni a népesség stabilizálásáról, nem nőhetünk végtelenül a véges térben. De a gazdasági rendszertől gyorsan megszabadulhatunk.
A fedezetlen papírpénzzel mesterségesen működtetett rendszert csak működőképesnek képzeljük, gyorsan végét lehetne venni. Ez a rendszer tönkreteszi a bolygót, erőforrásait, hogy még 12 milliárdnak se legyen elég. Meg kell váljunk ettől a gazdasági rendszertől.
A rendszer a növekedésen alapul. Ennek a gazdaságnak sosem elég, nőnie kell, mint a ráknak. Tisztában kell legyünk vele. Nem megoldás saját piacainknak mások kárára történő növelése.
A növekedése és a rombolása gyorsabban, mint a népesség növekedése. Ez a gazdasági rendszerünk fő problémája. Aki a 21. században azt hiszi, hogy nincs szükség diplomáciára, hiszen rendelkezünk atomfegyverekkel és hogy a kifejlesztett "mini-nuke"-ok révén létezik és megnyerhető a "lokális atomháború" az megőrült. Megőrült. Ha engedjük, hogy ezek parancsoljanak, akik mögött persze ott a hadsereg, akkor meg is érdemeljük, hogy ne éljük meg a holnaputánt.
De mit mondunk a gyermekeinknek? Unokáink úgysem lesznek! Így vállalunk felelősséget? Csak nézzük tétlenül? Ez fel is dühít: én lennék az egyetlen, aki olvassa ezeket a híreket, vagy hallja a tévében/rádióban?
Milyen végkifejlete lesz ennek? Persze könnyű kimondani, mint egy hollywoodi filmben, a NATO-val közösen meg kell állítanunk Putyint, akár háború árán is. Ez a vége.
Azt mondják nekünk: "nagyon sajnáljuk, de háborúznunk kell egy atomfegyverrel rendelkező ország ellen. De nekünk is van!" Belénk szuggerálják, hogy egy ilyen atomháború megnyerhető. Ezt szuggerálják, de nem beszélnek atomfegyverről, háborúról sem, csak "konzekvenciákról".
A Nyugat és a NATO már régóta játszik a tűzzel Ukrajnában.Bizonyított tény, hogy egy kijevi vadászgép szedte le az égről az utasszállítót. Ezek az emberek hullákon gázolnak keresztül és mindenre képesek, hogy ezt a háborút kirobbantsák. Háborút akarnak.
Ha Te nem akarod, ha nem akarsz áldozat lenni, márpedig az leszel, a háború gyorsan ideér, akkor nem marad más hátra, mint az utcára menni. Az utcára kell menj, legalább egyszer az életben, saját védelmed, Németország, Európa védelme érdekében!
Hogy mit is jelent a háború, azt sem Te, sem én nem tudjuk megítélni. Csak filmen láttuk. Nagyapám 1900-ban született, mesélt nekem a két háborúról. Ha élne, és a mai újságot olvasná, ha látná a passzivitásunkat, fogná az újságot, és megverne vele!
"Megvesztetek?" - kérdezné, pedig azok hagyományos háborúk voltak. Nem elgondolkodtatásnak, hanem felhívásként kérdem: Mire vársz?
Senki se lepődjön meg, ha holnapután orosz vagy ukrán területen kitör a "forró háború" !
És hogy ebből valahogy ki kell jönnünk, mert benne leszünk, mint Irakkal, Líbiával, Szíriával, Oroszországgal. Általános mozgósítás lesz, hadiállapot. A német hadsereg már felkészült. A 16-17 éveseket is besorozzák, a parlament helyett a NATO parancsol majd és "le kell nyelnünk a válság keserű piruláját".
Igen ám, de ezt fontos megjegyezni: tudatosan, szándékosan csinálják. Két éve maximális fordulaton arra hajtanak, hogy Európát az USA felfegyverzett melléhez szorítsák, mert az USA és hadiipara csak ebből a feszültségből profitál. A hidegháborúban jól ment, elég volt ráutalni.
Nem merte senki a Szovjetuniót megtámadni, de a washingtoni urak most azt hiszik, a kisebb Orosz Föderációval megtehetik. Persze visszalőnek, de majd mi is mindent beleadunk, az atomháború pedig Európában marad és az USA gazdasága csak nyer a dolgon. Obama úgyis a Csendes-óceáni térség felé akar fordulni, nekik Európa csak egy csatatér.
Nem új ez a háborús ötlet, a 80-as években is fontolgatták, de most megléphetőnek látják Washingtonban. A német kormány pedig a cinkosuk. Nem tesz semmit annak érdekében, hogy Németországot megóvja ettől háborútól. Ezek nem partnereink, nem a mi politikusaink, nem a sajtónk. Bűnözők és bűntársaik. A helyzet komoly. Nem szeretnék pánikot kelteni, de tömegesen az utcára kellene vonulni és Merkelnek pl. 14-i beszédekor figyelmeztetést adni:
Nem az antiszemitizmus a veszély, hanem az antihumanizmus.
Az embertelenség a legnagyobb gond, amit a legtöbben még nem ismertek fel. Az atomháborúban mit számít a vallásod, foglalkozásod, életkorod, nemed? Ha még lesz utánunk egy generáció, ők majd felteszik a kérdést, amit mi nem tettünk fel: ha láttuk és felismertük a közeledő veszélyt, miért nem vonultunk ezrével, tízezrével, vagy akár millióan az utcára, hogy tudassuk: a 21. században a háború nem kommunikációs eszköz és aki mégis ezt akarja, nem maradhat hatalmon el kell távolítani, mert közveszélyes. Mert valóban közveszélyesek. Ránk veszélyesek, a többségre.
Nincs bal - és jobboldal. A jobboldal a nagytőkét képviseli a baloldal meg oda lesz dobva áldozatnak. E két oldalt a tulajdonosok találták ki, hogy eljátsszák nekünk a választási lehetőséget. Fentről pedig belehajszolnak minket a háborúba. De mi itt alul ugyanabban a csónakban ülünk.
Direkt nem bunkert mondtam, pedig akik a parancsot adják, ők oda menekülnek majd.
Amihez csak gratulálni tudok, mert aki túléli, és kijön onnan, nem nevezhető majd győztesnek. Így gondolkodnak. Megbolondultak. Kötelességünk ezeket az őrülteket a hatalomból eltávolítani.
És a sajtó, aki cinkos lett a hecc-kampányával, (tisztelet a ritka kivételnek) nem a barátunk. A német politikában nincs ellenzék.
A zöldpárti Cem Özedmir azt mondta Irakról: "Nem lehet jóga-szőnyeggel háborút nyerni." Micsoda aljas szöveg. Hozzászoktatnak minket a gyilkosság képéhez. Ez a céljuk, hogy elhiggyük: nem olyan rossz dolog ez, megnyerhető. Már letompítottak minket, már nem tüntetünk Guantánamo ellen, a szíriai vagy iraki háború ellen, ne is tüntessünk az orosz háború ellen sem! Aki ezt teszi, megkapja majd a számlát.
De a számla másról szól majd, mint ahogy hiszik. Mert a teljes pusztítás méregpohara nem fog elmúlni. A háború Európát fenyegeti, a szomszédunkat, aki atomfegyverekkel rendelkezik. Ez az amerikai megoldás. Washington, a NATO, a Nyugat, és Németország akarja, illetve kockáztatja az atomháborút Oroszországgal. Bocs, de nem értem Obamát. Angela Merkelt sem.
Putyint sem értem teljesen, mert nem beszélek oroszul, de egyet tudok: ha megnézem, ki folytatott agresszívebb politikát az elmúlt húsz évben, összehasonlítva Oroszországot a NATO-val és az USA-val, az aránytalanság tisztán látható.
Mi vagyunk az agresszorok!
Ha mint lakosság ezt eltűrjük: meg is érdemeljük. Még egy gondolat azoknak, akik most tátott szájjal néznek: Nagyon szívesen tévednék! De geopolitikai megérzéseim az elmúlt években rendre bejöttek. Miért?
Egyszerű a képlet, mint a sakkban. Ha sokat sakkozol, és figyeled a játékot, pontosan meg tudod mondani: az adott lépés 3/4 óra múlva, 5 lépéssel később matthoz fog vezetni.
A geopolitikai újságírók feladata éppen az, hogy folyamatosan figyeljük a játékot. Talán döntetlen lesz a végén. Talán nem jutunk el a végzetes lépésig és tévedtem. Atomháború helyett csak hagyományos háború. Nem halunk meg mind, csak rengetegen. Vagy marad a hidegháború, mint korábban. Mennyivel jobb?
Talán óriásit tévedek, és holnap együtt táncolnak egy partin, Obama és Putyin meg "barátosdit játszanak". Nagyon tudnék örülni. Legfeljebb hiába tüntettél, azért a békéért, ami e nélkül is van. Nem kockáztatsz semmit, ha az utcára mész.
De amit veszíthetsz, ha igazam van, és nem tudtad megmutatni, hogy ezt nem akarjuk! Vagy katonaként: nem harcolok, inkább dezertálok! Ha kivársz, mint a többiek, ez a műsor sem lesz.
Kikapcsolják, és mindketten kint leszünk. Gondold végig: mi forog kockán, és mit kockáztatsz, ha tüntetsz Európa békéjéért ?
