Látomásom Izrael bukásáról

Írta: H. Leó

Mikor először hallottam a párhuzamos világegyetemek elméletéről, teljesen abszurdnak találtam. A teória szerint a világűr olyan hatalmas, hogy a valószínűség törvényei alapján lennie kell egy másik olyan bolygónak valahol az univerzumban, mint a Föld, sőt egy másik olyan embernek, mint én vagy mindenki más. Mivel egy végtelen világegyetemben végtelen számú bolygók vannak, ezért lenniük kell olyanoknak, ahol az események ugyanúgy vagy hasonló formában játszódnak le, mint a történések ezen a földön.

Az elméletet propagáló fizikusok szerint minden egyes ember több helyen létezhet egyszerre, amint életüket élik ezekben a párhuzamos valóságokban. Vannak, akik azt vallják, hogy nemcsak lehetséges átlépni egyik valóságból a másikba, de hogy ezt már rendszeresen csinálják is.

Az elméleti fizikusok többsége persze őrült, úgy értem, hogy elmebeteg, ezért a szavukra nem lehet adni, azonban mégis valami hasonló történt velem a napokban. Nem tudom, hogy egy látomás volt-e, vagy valamiféle kvantum ugrással valóban egy párhuzamos valóságban jártam, de az alábbi pörgött le előttem, mint egy fekete-fehér dokumentumfilm. 

A győzelem egy országért

Száz évvel ezelőtt Izrael lakosságának csak 6 százaléka volt palesztin. Ez az arány elég jól tartotta magát az azt megelőző másik 1500 évben is. A zsidó lakosság hosszú évszázadokon keresztül abszolút többségben volt, s ezért biztonságban érezte magát saját szülőföldjén.

A palesztinok szétszórva éltek a világban, főleg Oroszország és Európa területén, de Észak-Amerikában is folyamatosan nőtt a számuk. Mivel nem volt hazájuk, ezért elindították a palenista mozgalmat a 19. század végén. Ennek az volt a célja, hogy egyesítse a nacionalista palesztinokat azon a területen, ahol állítólag némelyikük ősei 2-3 ezer évvel korábban barangoltak.

Izrael pechjére, ez a terület pont az ő területére esett. A megszerzése azonban korántsem volt egyszerű, mivel az ötlet egyrészt nem kapott nemzetközi támogatást, másrészt maguknak a palesztinoknak sem tetszett. Semmi kedvük nem volt otthagyni a fejlett Európát, ahol sokuknak jól menő üzletük és karrierjük volt, egy olyan kietlen, fejletlen részért, mint a Közel-Kelet volt akkor.

A palenista vezetők azonban ragaszkodtak az elképzelésükhöz, és hamarosan egy kitűnő lehetőség kínálkozott számukra. Az első világháború kitörése után pár évvel Németország és szövetségesei, Ausztria-Magyarország és Törökország, a győzelem küszöbén álltak. Nagy-Britanniát és szövetségeseit, Franciaországot és Oroszországot, az összeomlás fenyegette. A német kormány annak ellenére, hogy megnyerte a háborút, nagyon fair békeajánlatot tett: hagyjuk abba a háborúskodást és legyen minden úgy, ahogy előtte volt.

Bár ez mindenki érdekeit szolgálta volna, a pénzügyileg és gazdaságilag a legerősebb nemzetközi csoportba tartozó palesztinok akkor tettek egy olyan ajánlatot az angol kormánynak, amit az nem tudott visszautasítani: ha az Angol Birodalom kijelentést tesz arra, hogy a háború után a palesztinok megkapják Izraelt, akkor ők gondoskodnak arról, hogy Amerika belépjen a háborúba Anglia oldalán. Ez volt az egyetlen esély arra, hogy a háborúban legyőzzék a központi hatalmakat, és megmeneküljenek egy megalázó vereségtől.

Az angol kormánynak semmiféle joga nem volt ahhoz, hogy Izraelt a palenistáknak ígérje, de ettől függetlenül a megegyezés megtörtént, és az amerikai palesztinok betartották a szavukat. A tulajdonukban lévő amerikai újságok addig Németországot pártolták, mivel a palesztinok gyűlölték az orosz cárt és meg akarták buktatni, amire jó alkalom volt az 1914-ben kirobbant háború. Az amerikai palesztin bankárok addig nem voltak hajlandóak pénzelni Angliát és Franciaországot, de a nekik ígért föld reményében, hirtelen minden sarkos fordulatot vett.

 

„Le a hunokkal!”

Németország pillanatok alatt ellenséggé vált, melynek barbár katonái belga babák fejét vágták le és tűzték puskáik szuronyára. „Le kell győznünk a vérszomjas hunokat!” – üvöltötték a plakátok mindenfelé az országban. S ennek az első, ipari szinten végzett atrocitás propaganda hadjáratnak (amit az angolok már a háború elején elkezdtek) az lett az eredménye, hogy az Egyesült Államok kongresszusa hadat üzent előbb Németországnak 1917. április 4-én, majd Ausztria-Magyarországnak december 7-én.  Viszonzásként Anglia külügyminisztere 1917. november 2-án küldött egy levelet a legbefolyásosabb és leggazdagabb palesztin bankárnak, melyben deklarálta őfennsége kormányának a támogatását egy palesztin haza létrehozásáról Izraelben azzal az egyértelmű feltétellel, hogy „semmi sem történhet, ami sértheti az Izraelben létező nem palesztin közösségek polgári és vallási jogait”.

Egy tisztviselő rövid levélkéje így pecsételte meg egy egész ország és nép sorsát. Nem is beszélve egész Európáról, ahol borzalmas pusztítás és öldöklés következett ezután egészen a háború végéig. Európaiak millió pusztultak el, miközben Oroszországban kivégezték a cárt és a palesztinok vezette kommunisták vették át a hatalmat addig soha nem látott kegyetlenséggel. Az évekig tartó polgárháborúba és az azt követő tisztogatásokba körülbelül 50 millió orosz keresztény halt bele.

A háború végén a győztesek megjelentek Párizsban, köztük több mint száz palesztin képviselővel, és elkezdték újraparcellázni Európát. Hirtelen mindenki kaphatott olyan földet, amihez nem volt joga, kivéve persze a németeket, osztrákokat és magyarokat. De a föld elvétele csak az egyik féle rablás volt, mert aztán jött a reparáció, a szégyentelen, éveken át tartó fosztogatás.

A hiperinflációs nyomor és nélkülözés évei alatt a németek megértették, hogy mi történt velük és kiknek köszönhették mindazt. Addig a főként Oroszországból hozzájuk menekült palesztinoknak aranyéletük volt, azonban ez kezdett megváltozni. Ebből is sikerült tőkét kovácsolniuk a palenistáknak, ugyanis a szegény Izrael még mindig nem volt elég vonzó a jómódú német palesztinoknak, ezért a fonnyadt répa mellé kellett egy furkós bot is. Ezek lettek a nácik.

A pszichopata, véreskezű Lenin egyik mondása volt, hogy „az ellenzéket úgy tudjuk a legjobban ellenőrizni, ha mi magunk vezetjük.” Pontosan ez történt a nácikkal. A vezérük és több vezetőjük ereiben palesztin vér csordogált – persze csak titokban. A vezér feladata az volt, hogy addig ostorozza a németországi palesztinokat, amíg azok be nem adják a derekukat és települnek át Izraelbe.

 

A palesztinok megszállják Izraelt

A hivatalos megállapodás az volt a palenisták és a nácik között, hogy az Izraelbe települő palesztinok a németországi vagyonukat pénzzé tehették, és azt egy utalás formájában megkapták, amikor személyesen megjelentek Izraelben. Ez volt a répa. Akiknek ehhez még mindig nem volt kedvük, azok előtt másik opcióként megnyíltak a frissen felhúzott munkatáborok kapui Németországon belül. Ez volt a bot.

Ez az ostor és répa módszer kitűnően működött, mivel a palesztin lakosság aránya Izraelben 6 százalékról több mint 30 százalékra nőtt az első világháború végétől a második világháború végéig. Mintha ezek a háborúk csak arra mentek volna ki, hogy a palesztinok meg tudják szállni Izraelt.

A helyi zsidó lakosságnak érthetően nem tetszett ez a gyors beáramlás, ezért a 30-as évek végén fellázadtak ellene. A palesztinokat azonban semmivel sem lehetett megállítani. Addig terrorizálták a szegénységben élő zsidókat, hogy a háború végén létrehozott ENSZ Izrael területének a nagyobbik felét, 55 százalékát, a palesztinoknak ítélte.

Ez azonban nem volt elég nekik, ezért 1948-ban kiűztek újabb 750 ezer zsidót az otthonából, és elfoglalták Izrael területének a háromnegyed részét. Az országot már nem Izraelnek hívták többé, hanem Palesztinának. Ennyit arról, hogy „semmi sem történhet, ami sértheti az Izraelben létező nem palesztin közösségek polgári és vallási jogait”.

Az azóta eltelt évtizedek arról szóltak, hogy Palesztinán belül nőjön a palesztin lakta terület, miközben a zsidó lakosságot egyre apróbb és apróbb, hatalmas betonfalakkal körbevett lágerekbe terelték. Ha az ország eredeti lakói bármilyen módon tiltakozni vagy lázadni mertek ez ellen, akkor terroristának bélyegezték őket. Az önvédelmi elv, vagy az, hogy ki támadott meg kit, vagy a puszta emberi jogok lényegtelenek, ha a kezünkben van a média óriási többsége, nem is beszélve a gerinctelen, korrupt politikusokról.

*

A film lepörgött, a szemem kinyílt, és magamhoz tértem. Próbáltam elhessegetni a fejemből ezeket a rémálomfoszlányokat. Már kifejezetten utáltam a párhuzamos világegyetemek elméletét, ami azt okozhatja, hogy minden fordítva legyen a mi valóságunkban.

 

A legnagyobb terroristák

Ahogy telt az idő, próbáltam megfejteni az álmomat. Ha - tegyük fel - valaki az egyik szomszédod biztatására, de a te engedélyed nélkül beköltözik a házadba, ami a neveden van és nemzedékek óta abban lakott a családod, akkor jogod van arra, hogy megpróbáld onnan kitenni, vagy pedig terrorista vagy emiatt? Mert ezen az elven terrorista volt az összes nemzeti hősünk, Dózsától Rákóczyn és Zrínyin keresztül az Aradi Vértanúkig és az 1956-os felkelőkig.

Nekem úgy tűnik, hogy a valóságban ennek az ellenkezője igaz: mindig azok a legnagyobb terroristák, akik ezt a szót a legtöbbet használják, leginkább azokra, akiket próbálnak éppen leigázni, kirabolni vagy kiirtani.

Ha egy nép megszállja egy másik nép hazáját, aztán egyszer elérkezettnek látja az idejét a megszállt lakosság teljes felszámolásának, és bombázni kezdi a területeit, folyamatosan gyilkolva a többségében gyerekekből és nőkből álló népet, mely be van szorítva egy hat méteres betonfal és a tenger közé, akkor ki a terrorista?

Ha a híres „International Community”, amire állandóan hivatkoztak eddig bármilyen ország (Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria) lerohanásánál, csak hallgat, és a nyugati országok politikusai kiállnak a megszállók mellett, akkor kik a cinkosai ennek a népirtásnak?

 Ezeket a teljes tudathasadásban szenvedő politikusokat persze semmi sem fogja vissza attól, hogy néha kiálljanak a kamerák elé, és papoljanak a demokráciáról és az egyenlőségről, mint egy jól idomított papagáj, miközben egyértelműen látszik, hogy az egyik fajta élet teljesen értéktelen, szabadon pusztítható, míg az öldöklést és rablást végzők élete a legmagasztosabb dolog, amit ez a föld valaha is a hátán hordott.

Nem lehetne ezt úgy csinálni, hogy mindenkinek az élete ugyanannyit érjen, mint azoké, akik próbálják meghódítani a világot? Az állandó ködösítés ellenére is nyugodtan kijelenthetjük ezeket az egyetemes elveket: mindenkinek ugyanannyira fájna, ha elvennék tőle az otthonát és a hazáját; ha legyilkolnák a szüleit, testvéreit vagy a gyerekeit; ha naponta megaláznák és alsóbbrendűnek tekintenék.

Mi lenne, ha egyszer a vezetőink végre ezeket az egyszerű, mindenki számára elfogadható elveket követnék, és nem a származásukból, a megvesztegetési pénzből vagy a zsarolásból fakadó ösztönzést és parancsokat? A világ hirtelen megváltozna.

 

Life, Liberty and the Pursuit of Happiness

A szükséges változtatásokat kezdhetnénk azzal, hogy mindenkinek az élete egyformán fontos, hogy mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, hogy senki sem felsőbbrendű másoknál. Hogy senkinek sincs joga másokat megtámadni vagy megalázni. Hogy minden egyes embernek a földön joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez.

Miért van az, hogy 250 évvel ezelőtt, a felvilágosodás kezdetén, nemcsak tökéletesen írásba tudták foglalni ezt az elvet, aminek a jelentését értették, miközben ma egyetlen politikust sem lehet találni sem Amerikában, sem másfelé, aki erre építené a választási kampányát?

„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, ame­lyek­­ről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabad­sághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.” – Az USA függetlenségi nyilatkozata, 1776

Sajnos, ma már nemcsak vezetőket nem lehet találni, de népeket sem, akik ebből nem hajlandóak engedni. Ez a végén odavezet, ahol most tartunk: ha nincs többé jogunk az életünkhöz és a szabadsághoz, akkor az élet olcsóvá válik és a népirtás mindennapossá. Nemcsak a Közel-Keleten, de a világon mindenhol. Lásd COVID hadművelet.

Ma egyfolytában hallunk a transzhumanistákról, akik az embereket gépekké akarják alakítani, a poszthumanistákról, akiknek már ez sem elég, és fel akarják számolni a teljes emberiséget; a transzneműekről, akik férfivé vagy nővé próbálják operáltatni magukat. Hallunk mindenféle irtózatos dologról, csak a szabadságról nem. Az egy tabu téma lett.

A ma ünnepelt gondolkodóknak már semmi közük nincs azokhoz, akik segítettek kivezetni az emberiséget a feudális sötétségből, mint Dante, Da Vinci vagy Descartes.

Nem, a mi korunknak nem a szellemi óriások jutottak, hanem a szociopata törpék, mint az izraeli Yuval Noah Harari a Világgazdasági Fórum „hivatalos” filozófusa, vagy Klaus Schwab a Fórum vezetője, vagy Bill Gates a kockafejűből lett oltásmániás.

Vegyünk néhány idézetet Harari professzor előadásaiból és a vele készült interjúkból, melyek százával találhatók a Youtube-on és másfelé. Harari úr Izraelben él a férjével és a Héber Egyetemen tanít Jeruzsálemben. A kedvenc kifejezése, hogy az emberek hackelhető állatok, már mindenhol ott van. (A „hackelhető” szót úgy kell értenünk, hogy megfelelő hozzáértéssel feltörhető, hozzáférhető, és ezáltal átalakítható.)

 

„Az emberek csak hackelhető állatok”

"A 21. század nagy politikai és gazdasági kérdése az lesz, hogy mire kellenek az emberek, vagy legalábbis, mire kell ennyi ember?"

 "Az emberek ma már hackelhető állatok. Az egész elképzelés, hogy az embereknek van, úgymond, van ez a „lelkük” és „szellemük”, és van szabad akaratuk, és senki sem tudja, hogy mi történik bennem, tehát bármit is választok a választások során vagy a szupermarketben, az az én szabad akaratom, nos, annak vége! Ma már rendelkezünk azzal a technológiával, hogy tömegesen meghackeljük az embereket. Úgy értem, mindent digitalizálunk, mindent megfigyelünk. A válság [COVID] idején a tudományt kell követni. Gyakran mondják, hogy soha nem szabad hagyni, hogy egy jó válság kárba vesszen, mert a válság egy lehetőség arra is, hogy reformokat hajtsunk végre, amelyekkel normális időkben az emberek soha nem értenének egyet, de egy válságban erre nincs esélyük."

"A COVID kritikus jelentőségű, mert ez az, ami meggyőzi az embereket arról, hogy elfogadják és legitimálják a teljes biometrikus felügyeletet. Ha meg akarjuk állítani ezt a járványt, akkor nem csak az embereket kell megfigyelnünk, hanem azt is, hogy mi történik a bőrük alatt"."

"Az emberek száz év múlva visszatekintve a koronavírus-járványt azonosíthatják azzal a pillanattal, amikor a megfigyelés új rendszere vette át a hatalmat, különösen a bőr alatti megfigyelésé, ami szerintem a 21. század talán legfontosabb fejleménye. Ez az a képesség, hogy meghackeljük az embereket, hogy a bőr alá menjünk, hogy biometrikus adatokat gyűjtsünk, elemezzük azokat, és jobban megértsük az embereket, mint ők saját magukat."

"Eddig azt láttuk, hogy a nagyvállalatok és a kormányok adatokat gyűjtenek arról, hogy hova megyünk, kivel találkozunk, milyen filmeket nézünk. A következő fázis a bőrünk alá menő megfigyelés lesz."

"A szervezetek feltörésével az Elit olyan hatalomra tehet szert, hogy magának az életnek a jövőjét is áttervezze, mert ha egyszer meg tudsz valamit hackelni, akkor általában létre is tudod hozni."

"A 19. századi ipari forradalomban az emberiség alapvetően megtanult mindenféle dolgot előállítani, például textíliákat, cipőket, fegyvereket és járműveket. Ez elég volt egy pár országnak - amely elég gyorsan átesett a forradalmon - ahhoz, hogy mindenki mást leigázzon. Amiről most beszélünk, az olyan, mint egy második ipari forradalom, de a termék ezúttal nem textília vagy gép, vagy jármű, vagy akár fegyver lesz. A termék ezúttal maga az ember. Hiszen most tanuljuk, hogyan kell testeket és agyakat gyártani. A testek és az elmék lesznek szerintem a változások következő hullámának a két fő terméke. És ha van egy szakadék azok között, akik tudják, hogyan kell testeket és elméket előállítani, és azok között, akik nem tudják, akkor ez sokkal nagyobb lesz, mint bármilyen eddigi különbség, amit a történelemben láttunk. Ezúttal, ha nem veszel részt elég gyorsan a forradalomban, akkor valószínűleg kihalsz. Ha egyszer tudod, hogyan kell testeket, agyakat és elméket termelni, akkor az olcsó munkaerő Afrikában vagy Dél-Ázsiában, vagy bárhol máshol, egyszerűen nem számít. Szerintem az elkövetkező évtizedek talán legnagyobb gazdasági és politikai kérdése az lesz, hogy mit kezdjünk a sok haszontalan emberrel. Nem hiszem, hogy van erre gazdasági modellünk... A probléma az, hogy mit kezdjünk velük, és hogyan találnak majd valamilyen értelmet az életükben, ha létük alapvetően értelmetlen és értéktelen. A legjobb tippem jelenleg a drogok és a számítógépes játékok egy kombinációja."

 

Harari professzor csak a hírnök, felesleges lenne lövöldözni rá! Ő csak azokat az elveket fogalmazza meg, amiket a főnökeitől hall. És a főnökei, a tulajdonosok, a Monopoly játék győztesei, már tudják, hogy hamarosan tömegével állíthatják elő a műembereket, amik pont olyanok lesznek, melyekre szükségük lesz a feladataik elvégzéséhez, és amelyeknél nem kell többé figyelembe venni sem az élet, sem a szabadság, sem a boldogság keresésének az elvét. És persze tudják azt is, hogy ezáltal valódi emberek milliárdjai válnak haszontalanná, feleslegessé és értéktelenné.

Változtatnak emiatt a céljaikon? Nem! Hiszen a céljuk nem az emberiség felemelése és egy boldog jövő lehetőségének a biztosítása. A céljuk éppen ennek az ellenkezője! Mi pedig tapossuk és lökdössük egymást, mint a bölények a szakadék felé, hogy nehogy lemaradjunk.

 

„A végső cél az általunk ismert emberiség felszámolása”

 

Vessük össze Harari professzor gondolatait a spanyol emberjogi aktivista, Laura Aboli híressé vált beszédével, melyet a 2023-as Better Way konferencián tartott. 

(Itt megtekinthető róla a videó.  https://www.youtube.com/watch?v=HM-EMWpyugM )

Íme néhány részlet: 

„Nagyon fontos megérteni, hogy a transzhumanizmus egyszerűen a humanizmus és a poszthumanizmus közötti átmeneti szakasz. Félreértés ne essék, a végső cél az általunk ismert emberiség felszámolása!

Ha egyszer megértettük a végső célt, sokkal könnyebb lesz visszatekinteni és azonosítani a pszichológiai kondicionálást, a biológiai manipulációt, a kulturális ráhatást és az oktatási felkészítést, amelynek évtizedek óta ki vagyunk téve, hogy felkészítsen minket az ember utáni jövő elfogadására.

Sok fizikai és pszichológiai bántalmazás kell ahhoz, hogy egy olyan intelligens faj, mint a miénk, beleegyezzen a saját kihalásába. Jóformán minden, ami az elmúlt 60 évben történt, azt a célt szolgálta, hogy közelebb kerüljünk egy ilyen disztópikus valóság elfogadásához.

Akár elfogadjuk, akár nem, egy hiperkontrollált Mátrixban élünk, ahol a valóságról alkotott képünket aprólékosan megtervezik, irányítják és végrehajtják annak érdekében, hogy kontrolláljanak, és abba az irányba tereljenek minket, amerre ők akarnak.

És ez az irány egy ember utáni világ, amihez először is destabilizálni, dehumanizálni és demoralizálni kellett az emberiséget minden lehetséges eszközzel, mint a család elpusztítása, a gyermekek állami indoktrinálása, az abortusz, Isten és a spiritualitás kiirtása az oktatásból, a megavárosokban és a természettől távol élés, a mérgező ételek, levegő és víz, a közösségi média a valódi emberi kapcsolatok és interakciók helyett, a mesterséges pénzügyi válság és adózás, a végtelen háborúk és a tömeges migráció, a stressz, a szorongás, a depresszió, a drogok és az alkohol, az állandó félelemkeltés és az erkölcsi relativizmus mint új vallás.

És még hosszan sorolhatnám, hogyan befolyásolták és kényszerítették az emberiséget arra, hogy eltávolodjon mindattól, ami erőt, biztonságot, célt és értelmet ad nekünk. Egy gyenge, erkölcstelen, elszakadt, tudatlan és egészségtelen emberiség már könnyebben mehet a következő fázisba, ami az androgén [kétnemű] lények egész generációjának a megteremtése.

A férfiasság támadás alatt áll. Pszichológiailag, kulturálisan és biológiailag a nőket a sportban, a szórakoztatóiparban és a politikában nőnek tetszelgő férfiak váltják fel. A gyerekeket pedig arra nevelik az iskolában, hogy a nemi hovatartozást választhatónak tartsák.

A transzneműek mozgalma nem alulról jövő mozgalom. Ez felülről jön. Semmi köze az emberek szabad véleménynyilvánításához, a szexualitáshoz vagy a polgári jogokhoz. Ez egy gonosz csapda, amelynek világos célja, hogy közelebb vigyen minket a transzhumanizmushoz azáltal, hogy megkérdőjelezi az emberi identitás legalapvetőbb fogalmát.

A taktikájuk az, hogy ha nem tudod, hogy ki vagy, ha már egy férfi és egy nő hibridjeként azonosítod magad, akkor könnyen meggyőznek téged arról, hogy a férfi-nő keveréke vagy.

Ez a nemi ideológia megegyezik Orwell 1984 című disztópikus regényében a 2 + 2 = 5-tel. Ez a végső tesztje annak, hogy vajon követjük-e a legabszurdabb pártvonalat is a saját kihalásunk felé. De 2 + 2 az 4. És mindegy, hogyan öltözködsz, hogy milyen nevet adsz magadnak, vagy hogyan változtatsz a külsődön, ez nem változtat az adott valóságon.

Egyre több gyereket és fiatalt károsítanak meg mentálisan és fizikailag. És ez csak egyre rosszabb lesz! Ennek véget kell vetni!

A transzhumanista mozgalom mögött álló filozófia és ideológia megértése kulcsfontosságú, ha az emberiség helyes döntéseket akar hozni. A transzhumanizmus azon a feltevésen alapul, hogy nincs Isten, hogy nincs spirituális birodalom, és hogy nem rendelkezünk lélekkel. Érzi magát bárki is ebben a teremben lelketlen lénynek?

Ez a leginkább materialista és darwinista felfogása annak, hogy kik vagyunk. És véleményem szerint ez a legjobban leegyszerűsített, és - őszintén szólva – a legsértőbb nézet az emberiségről. Évtizedeken keresztül készítettek fel bennünket arra, hogy elfogadjuk azt az elképzelést, hogy technológiai fejlesztések nélkül nem fogjuk túlélni a jövőt, hanem elavulttá válunk.

Yuval Noah Harari „csodálatos” munkát végez, hogy mindenkit meggyőzzön arról, hogy az általa haszontalannak nevezett osztály leszünk a mesterséges intelligencia által vezérelt világban. Hogy egyszerűen csak meghackelhető állatok vagyunk, akiket a saját biológiánk korlátoz.

Az igazság azonban nagyon-nagyon más. Nem azért akarnak megváltoztatni minket, mert hibásak, gyengék és korlátozottak vagyunk. Azért akarnak megváltoztatni minket, mert nem olyanok vagyunk! És egyre nehezebb irányítani a milliárdnyi leleményes, rugalmas és kreatív embert, akik valójában vagyunk.

Nem véletlenül hívják mesterséges intelligenciának. Pontosan azért hívják annak, mert mesterséges és nem valódi intelligencia. A valódi intelligenciához tudatosságra van szükség - amivel a gépek soha nem fognak rendelkezni. És egyébként is, ki mondta, hogy össze akarunk olvadni a gépekkel? Miért hagynánk, hogy néhány megalomániás kockafejű és a nagytech milliárdos barátaik diktálják a jövőnket?

Szerintem a legtöbb ember csak arra vágyik, hogy nyugodt életet élhessen egy egészséges környezetben, ahol megvalósíthatja az álmait. A technológiának a szolgálatunkban kell állnia - nem pedig a helyünkre lépnie vagy elpusztítania bennünket...

Használjuk a technológiát arra, hogy emberségesebbé tegyük az életünket, ne pedig arra, hogy az ember a múlté legyen. Azok a dolgok, amelyeket a legjobban értékelünk, éppen azok, melyeket nem tudnak gépek lemásolni: empátia, együttérzés, bátorság, intuíció, képzelőerő, szenvedély, szeretet. Mindazok a dolgok, amelyek egyedivé tesznek minket…

A transzhumanisták nem akarnak jobbá tenni téged. Nem akarnak emberfelettit csinálni belőled. A céljuk az, hogy egy teljesen irányítható gépezetet faragjanak belőled: egy újabb dolgot a dolgok internetén.

Ahogy Klaus Schwab számos alkalommal elmondta, „a negyedik ipari forradalom nem a világot fogja megváltoztatni, hanem téged alakít át”. A halhatatlanság ígéretével csábítanak majd, de ez digitális halhatatlanság lesz. Megpróbálnak majd meggyőzni egy betegség és szenvedés nélküli életről, de úgy, hogy leválasztanak az élet természetes hálójáról, miközben a hálózathoz kapcsolnak…

De azt hiszem, most van esélyünk arra, hogy jóvátegyük a hibáinkat. Most van esélyünk arra, hogy megváltoztassuk az utunkat, hogy megértsük a butaságunkat, hogy lássuk, hol rontottuk el. Esélyünk van arra, hogy a helyes irányba haladjunk megbecsüléssel, alázattal, bátorsággal, igazsággal, hittel és szeretettel.

Ne arra használjuk ki ezt az esélyt, hogy átalakuljunk valami mássá, hanem arra, hogy önmagunk legjobb változatává váljunk!”

*

Pár száz év alatt eljutottunk a felvilágosodásból a teljes sötétség küszöbére. Az időnk elfogyott, a döntést nem lehet többé halogatni: csak hagyjuk tétlenül, ahogy felszámolják az életünket és a gyerekeink jövőjét, vagy teszünk valamit ellene?

Mi akarsz lenni holnap: egy haszontalan, értéktelen, feltörhető állat vagy a boldogságára törekvő, szabad ember?

Írta: H. Leo 

"Olvasd el itt H. Leó más írásait is!"

Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

A VilagHelyzete Substack írói platformja mindenki számára elérhető!

A VilagHelyzete Substack Írói platformja mindenki számára elérhető!
 

https://vilaghelyzete.substack.com

Köszönöm, ha csatlakoztok bármelyik platformon és örülök, ha olvassátok írásaimat, értékelitek a könyvújságokat! 🥰

3 nyerő stratégia, amelyet online szerencsejátékoknál alkalmazhatsz

3 nyerő stratégia, amelyet online szerencsejátékoknál alkalmazhatsz

Az online szerencsejáték csábítása tagadhatatlan - a játék izgalma, a nagy nyeremények lehetősége és az otthonról való játék kényelme. Sokak számára azonban ez egy kihívást jelentő, kockázatokkal teli vállalkozás. Az izgalmas, de bizonytalan terepen való eligazodáshoz kulcsfontosságú a hatékony stratégiák megértése és végrehajtása. A kaszinók Magyarországon viszont nem bonyolultak, bár tudnod kell, Hogyan kezdhetsz bele a szerencsejáték élményébe egyszerűen és gyorsan. Ebben a cikkben az online szerencsejátékok három nyerő stratégiáját vizsgáljuk meg: A bankroll kezelése, a megfelelő játékok kiválasztása, valamint a bónuszok és promóciók kihasználása témát, amelyek a legfontosabbak azoknak, akik még újak ebben a világban.

Bankroll menedzsment: A felelősségteljes szerencsejáték alapja

A bankroll menedzsment a szerencsejátékra szánt pénzeszközök (bankroll) olyan módon történő kezelését jelenti, amely minimalizálja a kockázatot és maximalizálja a potenciális nyereséget. Arról szól, hogy korlátokat állítunk fel és betartjuk azokat, biztosítva, hogy ne játsszunk többet, mint amennyit megengedhetünk magunknak, hogy elveszítsünk. Ez a stratégia nemcsak a hosszabb játékmenetek fenntartásában segít, hanem abban is, hogy racionális döntéseket hozzunk a potenciális pénzügyi tönkremenetel stresszétől mentesen.

A bankroll menedzsment megvalósítása

• Állítsd be a költségvetést: Határozd meg azt a pénzösszeget, amelyet kényelmesen tudsz szerencsejátékra fordítani anélkül, hogy ez befolyásolná a pénzügyi kötelezettségeidet.

• Állíts fel fogadási limiteket: Határozz meg az egyenleged alapján egy meghatározott százalékot, amelyet egyetlen fogadásra teszel fel. Egy általános ökölszabály szerint a befizetett összegek 1-5%-ánál többet nem szabad egyetlen fogadásra feltenni.

• Tartsd szemmel a költekezést: Rendszeresen kövesd nyomon a nyereményeidet és veszteségeidet. Ez a szokás nem csak a pénzügyeid nyomon követésében segít, hanem abban is, hogy megértsd a teljesítményedet és a fejlesztésre szoruló területeket.

• Kerüld a veszteségek üldözését: A bankroll kezelés egyik alapvető szabálya, hogy soha ne hajszold a veszteségeidet. A veszteségek hajszolása irracionális fogadásokhoz vezet, és gyorsan kimerítheti a bankszámládat.

A megfelelő játékok kiválasztása: Stratégia és ügyesség a szerencse helyett

Nem minden kaszinójáték egyforma a nyerés valószínűsége szempontjából. Egyes játékok túlnyomórészt a szerencsén alapulnak (például a nyerőgépek), míg mások ügyességet és stratégiát igényelnek (például a póker vagy a blackjack). Ha olyan játékokat választasz, amelyek lehetővé teszik a stratégia alkalmazását, növelheted a nyerési esélyeidet.

Stratégiák a játék kiválasztásához

• Értsd meg a ház előnyét: Az olyan játékoknak, mint a blackjack és a baccarat, alacsonyabb a ház előnye az olyan játékokhoz képest, mint a nyerőgépek. Minél alacsonyabb a ház előnye, annál jobbak a nyerési esélyei.

• Tanuld meg és gyakorold a játék stratégiákat: Az ügyességet igénylő játékok esetében fektess időt a stratégiák elsajátítására és gyakorlására. Például az alapvető blackjack stratégiák elsajátítása jelentősen csökkenthetik a ház előnyét.

• Játssz ingyenes játékokat gyakorlás céljából: Sok online kaszinó kínál ingyenes verziókat a játékaikból. Használd ezeket a gyakorláshoz anélkül, hogy kockáztatnád a pénzedet.

Bónuszok és promóciók kihasználása: Maximalizáld a lehetőségeidet

Az online kaszinók gyakran kínálnak különféle bónuszokat és promóciókat a játékosok vonzása és megtartása érdekében. Ezek közé tartozhatnak üdvözlő bónuszok, befizetési bónuszok, ingyenes pörgetések és hűségprogramok. Ha bölcsen használod fel ezeket a bónuszokat, jelentősen növelhetik a bankrollodat és a nyerési esélyeidet.

A bónuszok felhasználásának stratégiái

• Olvasd el a felhasználási feltételeket: Mindig olvasd el a bónuszok feltételeit. Figyelj a fogadási követelményekre, a játék korlátozásokra és az idő korlátokra.

• Válaszd ki a bónuszokat bölcsen: Válaszd azokat a bónuszokat, amelyek a legjobb értéket és a legalacsonyabb fogadási követelményeket kínálják.

• Használj bónuszokat a megfelelő játékokra: A bónuszokat olyan játékokra használd fel, amelyeket jól ismersz, és amelyekben alacsonyabb a ház előnye.

További tippek az online szerencsejáték sikeréhez

Maradj tájékozott és naprakész

Az online szerencsejáték világa folyamatosan fejlődik. Folyamatosan jelennek meg új játékok, stratégiák és technológiák. Ha tájékozott maradsz ezekről a fejlesztésekről, az előnyödre válhat. Kövesd a szerencsejáték fórumokat, blogokat és híroldalakat, hogy naprakész maradj.

Gyakorold a felelősségteljes szerencsejátékot

Mindig emlékezz arra, hogy a szerencsejátéknak a szórakozás egyik formájának kell lennie, nem pedig a pénzkeresés eszközének. Tudd, mikor kell abbahagyni, és soha ne játssz olyan pénzzel, amelynek elvesztését nem engedheted meg magadnak. Az online szerencsejáték platformok gyakran nyújtanak olyan eszközöket, amelyek segítenek a felelős szerencsejátékban, például a befizetési limitek beállításával vagy az önkizárási lehetőségekkel.

Kapcsolódj össze más szerencsejátékosokkal

A szerencsejátékos társak közösségével való kapcsolatfelvétel hasznos lehet. Tanulhatsz a tapasztalataikból, megoszthatod a stratégiáikat, és tanácsokat kaphatsz az online szerencsejáték különböző aspektusairól. Csatlakozz online fórumokhoz vagy szerencsejátékkal foglalkozó közösségi média csoportokhoz.

A technológia és az analitika alkalmazása az online szerencsejátékban

A technológia fejlődése jelentősen átalakította az online szerencsejátékokat. Az egyik kulcsfontosságú terület, ahol a technológia döntő szerepet játszik, az analitika. Az okos szerencsejátékosok ma már adatelemző eszközöket használnak a minták, az esélyek és még a többi játékos viselkedésének tanulmányozására is az olyan játékokban, mint a póker. Ez az adat vezérelt megközelítés jelentős előnyt jelenthet a megalapozott fogadási döntések meghozatalában.

Az analitika felhasználása a stratégia javítására

A múltbeli adatok és az aktuális trendek vizsgálatával a szerencsejátékosok azonosíthatják a játékok mintáit. A sportfogadásban például az adatelemzés betekintést nyújthat a csapatok teljesítményébe, a játékosok sérüléseibe és a környezeti tényezőkbe, amelyek befolyásolhatják a mérkőzés kimenetelét.

Számos online platform kínál viszont már olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a játékosok számára, hogy nyomon kövessék saját teljesítményüket az idő múlásával. 

Következtetés

Az online szerencsejáték izgalmat és a nagy nyeremények lehetőségét kínálja, de kockázatokkal is jár. A bankroll kezelési stratégiák alkalmazásával, a megfelelő játékok kiválasztásával, valamint a bónuszok és promóciók bölcs kihasználásával viszont növelheted a siker esélyeit. Ne feledd, hogy felelősségteljesen játssz, tájékozódj, és folyamatosan csiszold stratégiáidat és képességeidet. Ezekkel a megközelítésekkel élvezheted az online szerencsejáték izgalmát, miközben minimalizálod a kockázatokat.

Hogyan Válassz Megbízható és Biztonságos Kaszinót?

A megbízható és biztonságos kaszinó kiválasztása kulcsfontos͏ságú a szerencsejátékok világában. A nagy nyeremén͏yek͏ izgalma gyorsa͏n elhalványulhat, ha megbízha͏tatlan vagy nem bizto͏nságos játék környezetben játszol. Mi͏vel r͏engeteg online és fizikai kasz͏inó közül választhatsz, fontos figyele͏mbe venni az olyan tényezőket, ͏mint az engedé͏lyezé͏s és a szabályoz͏ás, hogy a játék͏élmény élvezetes͏ és bi͏z͏tonság͏os leg͏yen. Emellett pedig persze az is fontos például, hogy milyen kaszinó promóciók vannak egy-egy online szerencsejáték oldalon, vagy éppen, hogy milyen a játékok kínálata, illetve élő dealer játékok vannak-e ott. Ezeket, és a kaszinó választás más szempontjait az alábbiakban bemutatjuk. 

Engedélyezés és Szabályozás

A kaszi͏nó kiválasztásakor a megbízhatóságának egyik kulcsfontosságú mutatója az en͏gedélyezési és szabályozási͏ státus͏za. A megbí͏zható k͏aszinókat͏ olyan jó hírű hatósá͏gok engedélyezik, mint a Máltai Szerencsejáték Hatóság, vagy éppen a Curacoi Szerencsejáték Felügyelet. Ezek a sz͏ervezet͏ek szigorú szab͏ványokat érvényes͏ítenek a ͏m͏éltányosságra, a játéko͏sok͏ v͏édelmér͏e és a fel͏elősségtel͏jes játékra vonatkozóan. Ha egy engedéllyel rend͏elkez͏ő kas͏zinót vál͏aszt͏asz, bi͏ztos lehetsz benne, hogy az rendszeres ellenőrzésen esik át, betartja a jogi és et͏ika͏i normákat, és jogorvo͏slati lehetőséget͏ kínál,͏ ha viták merülné͏nek fel. Anna͏k megá͏llap͏ításához, hogy͏ egy ka͏szinó re͏ndelkezik-e engedéllyel͏ vagy sem, ͏egysze͏rűen nézd meg a we͏bhelyén az engedélyezési informá͏ciókat͏, amelyek álta͏l͏ában az oldal alján találhatók. Ez a kezdeti l͏épés létfontosságú szerepet ͏fog játszani a téged érdeklő kaszinó hitelességének felmérésében.

A Tisztességes Játék Biztosítása 

A méltányosság kulcsf͏ont͏osságú a jó ͏hírű kaszinóknál. A független szervezetek, például az eCOGRA rendszeres ellenőrzései͏ biztos͏ítják, hogy a játékok tisztességesek legyen͏ek, a ͏vélet͏lenszám-generátorok pedig elf͏ogulatlan eredmény͏eket adna͏k. Ez az átláthatóság egyenlő feltételeket garantál a játék͏o͏sok számára, biztosítva, hogy az esélyek ne legyenek igazságtala͏nok vel͏ük sze͏mben. A kaszinók͏ büszkén jelenítik meg a különféle  tanúsí͏tványaikat, ͏és osztan͏ak meg inf͏ormációkat játéksz͏oftver szolgáltatóikról, hogy͏ bizalmat kelts͏en͏ek az igényes játékosokban.

Biztonsági Intézkedések

A bizto͏nság a legfo͏ntosabb egy olyan korban, ahol gyako͏riak az adatsziv͏árgások. A csúcskategóriás kaszinók olyan fejlett titkosí͏tási technológiákat al͏kalmaznak, mint az SSL (͏Se͏cure Socket Layer) a személyes és pénzü͏gyi a͏datok v͏édel͏me érdekében. Alapvető fontosságú annak biztosí͏t͏ása, hogy a kaszinó webhelyének URL-jében szerepeljen „https”, és a biztonság é͏rdekében rendelkezzen egy lakat ͏ikonnal. A digitális biztonság mellett a fizikai k͏aszinóknak a játékosok biztonságát is előtérbe k͏ell helyezniük felügyeleti rendsze͏rek, ͏biztonság͏i személyze͏t é͏s egyért͏elmű protoko͏llok révén az esetlegesen felmerü͏lő problémá͏k kezelésére.

A Kaszinó Hírneve és a Játékosok Véleménye

A kaszinó hírneve azért fo͏ntos, mert megmutatja, hogy a szolgáltató ͏megbízható-e. Az játékosok online f͏órumokról, áttekintő oldalakról és szájról szájra tájékoz͏ódhatnak egy kaszinó történetéről. Jó ͏látni a játékosok͏ ͏követ͏kezetes visszajelzés͏eit a kifizetésekkel, az ügyfé͏lszolgá͏latta͏l és a panaszkezeléssel kapcso͏l͏atban. Figye͏lmeztető jelnek kel͏l tekinteni azt a kaszinót, amelybe͏n fol͏yamatosan vannak m͏egoldatlan͏ probl͏émák, kü͏lönös͏en a p͏énzkezelé͏ss͏el k͏apcsolatban. Ne͏ feledd, hogy egy kaszinó hírneve nem csak azon͏ múlik, hogy mennyit nyersz, hanem azt is, hogyan kezeli a ves͏zteségek͏et és hogyan b͏ánik az ügyf͏elekkel.

A Játékok Kínálata 

A kaszinók ált͏al kí͏nált ͏já͏tékok sokfé͏lesége͏ nem csak szó͏rakozás, hanem a kü͏lönböző játékosok͏ prefe͏renciáinak kiszolgálása iránti͏ elkö͏t͏elezettségét i͏s mutatja. ͏A megbízható kaszinók általában sokf͏él͏e já͏tékot kínálnak, például nyerőgép͏eket, asztali játékokat és élő osztós lehetőségeket jól ͏ismert játékfejl͏esztőktől.͏ A különfé͏le lehetőségek fokozzák a játékélményt, miközben azt ͏is͏ demonstrálják, hogy ͏a kaszinó különféle ízléseket és tudásszinteket k͏épes kielégíteni.

Bónuszok és Promóciók

A játékosok vonzására a kaszinók bónuszoka͏t͏ és promó͏ciókat használnak, hogy ͏to͏vábbi j͏átékidőt és extra nyereményeket kínáljanak. ͏Fontos azonban megérteni az ajánlatok͏hoz ͏kapcsolódó f͏el͏tételeket. Vedd figyelembe a fogad͏ási követelményeket, amelyek meghatározzák, hogy a bónuszt hányszor kell lejátszani, ͏mielőtt͏ a nye͏reménye͏k kifizethetőek. Legyél óvato͏s a magas követelményeket támasztó bónuszokkal vagy a kifizetési korlátokkal. ͏Egy megbízható kaszinó csábí͏tó bónusz͏okat kínál, amelye͏k fe͏ltételei͏ is igazságosak és átláthatóak.

Fizetési Módok

A͏ kaszinók által kí͏nált ͏fizetési módok azok megbízhatóságát és ügyfélközpo͏ntúságát tükrözik.͏ Egy jó hírű kaszinó biztonságos és kényelmes lehetőségeket kínál, például hitel-/betéti kártyá͏ka͏t, e-pénzt͏árcák͏at és banki átutalásokat. A tranzakc͏iók͏ hatékonysága mind a befizetéseknél, mind a kifizeté͏sekné͏l a kaszi͏nó ͏pénzügyi ͏áll͏apotát és műkö͏dési hatékonyságát j͏elzi. Azok a kaszinók,͏ amelyek gyorsan, bonyodalmak nélkül dolgozzák fel a kifizeté͏seket, pénzügyi stabilitás͏t ͏mutatnak, és az ügyfele͏k ͏elégedet͏tségét helyezik előtérbe.

Ügyfélszolgálat

A hatékony üg͏yfélszol͏gálat fontos a megbíz͏hat͏ó kaszinók számára. Támogatást kel͏l nyújtan͏iuk e-mailben, telefonon és élő csev͏egésen k͏eresztül, gyors és hasznos͏ válaszokkal. A jó ügy͏félszolgál͏at javítja a kasz͏inó általános élményét, és professzi͏onálisan kezeli a prob͏lémákat. Mielőtt elköteleznéd magát egy͏ kaszin͏ó mellett, teszteld ügyfélszolgál͏a͏tuk͏ reakciókészségét, h͏ogy képet kapj arró͏l, hogyan kezelik az ügyfeleket.

Felelősségteljes Játék Politika

͏A felelőss͏égteljes játék kulcsfon͏tosságú a jó hírű kaszinókban. Olyan͏ eszközöket kell biztosítaniuk, m͏int a befizetési limitek és az önkizárási pro͏gramok, ame͏lye͏k segítenek a játékosoknak sze͏rencsejáték vi͏selkedésük ͏kezelésében. A szerencseját͏ék problémákkal͏ küzdők sz͏ámá͏ra szakmai segíts͏éget i͏s kell bi͏ztosítaniuk. A felelősségteljes játékot előtérb͏e hely͏ező kaszinók törődnek ügyfeleik jól͏étével, így megbízható létesítményekké válnak. Ezek az irány͏elvek védik a játékosokat, és hozzáj͏ár͏ulnak͏ a fen͏ntart͏ható és etik͏us játékipa͏rhoz.

Mobil Kompatibilitás

A mobil kompatibilitás͏ elengedhetet͏len ͏egy meg͏b͏ízható kaszinó esetében ͏a m͏ai rohanó világban. Egy jó hírű kaszinónak zö͏kkenőmentes élményt kell nyújtania minden eszközö͏n, legyen szó͏ m͏obilba͏rát webhelyről vagy dedikált alkalmazásról. ͏Az a képesség, hogy útközben is ͏ugyanolyan minőségi és bi͏ztons͏ági szinten tudsz játszani͏, mint egy ͏asztali számítógépen, azt jelzi, hogy a kaszinó el͏őnyben részesíti a͏ kényelm͏et és alkalmazkodik az ügyf͏elek igényeihez. 

Összegzés 

Összefoglalva, ͏egy ͏megbízh͏ató és ͏biztonságos kasz͏inó kiválasztása͏ során több tényezőt is figyelembe͏ kell venni, mint például az ͏engedélyezé͏st, a͏ tisztességes játék gyakorlatokat, a biztonsági intézkedéseket, a hírne͏vet, a játék lehetőségeket, a bó͏nuszokat, a fizet͏ési módokat, az ügyfélszolgál͏at hatékonyságát, a f͏elelősségteljes szerencsejá͏ték-politikákat és a mobil kompa͏tibilitás͏t. E szempontok értékelése során körültekintően dönthetsz, megalapozott döntést hozhatsz, lehető͏vé téve, hogy fe͏lelősségteljesen és͏ biztonságosan élvezd a szerencse͏játékok͏at. 

RAGADOZÓK ÉS PRÉDÁK - Képzelt riport Sörös György ítélet-végrehajtóval - 2019. szept. 11.

Írta: H. Leó

Riporter: Sörös úr, Ön egy nemzetközileg elismert pénzügyi szakember és filantróp. Jelenleg Ön számít a leggazdagabb magyarnak a világon a 33 milliárd dolláros vagyonával. De azok számára, akik nincsenek tisztában azzal, hogy ki is Ön pontosan, bemutatkozna, röviden vázolva az életútját? Igaz az, hogy hóhérként kezdte a pályafutását az ötvenes években?

 

Sörös: A hóhér szót nem szeretem, nagyon elavult. Valóban ítéletvégrehajtó voltam a húszas éveim első felében Magyarországon. Egészen 1958 végéig dolgoztam ebben a szakmában. Szóval, jól tudja: ítéletvégrehajtóként kezdtem a pályafutásomat.

 

R: Ilyen, viszonylag szerény kezdetekből, hogyan tudott felépíteni egy akkora pénzügyi és politikai birodalmat, amivel ma rendelkezik?

 

S: Mint gondolhatja, a kivégzésekben nem volt sok pénz. Az ötvenes évek vége felé már az is látszott, hogy maga a munka is kifogyófélben van. Protekcióm volt az Ávónál, mert másodállásban spicli voltam, így sikerült átjutnom Ausztriába, onnan pedig tovább Kanadába a rokonaimhoz. Ők beírattak az egyik legpatinásabb amerikai egyetemre, ahol tagja lettem a Halálfej nevű titkos szervezetnek, és attól kezdve tulajdonképpen el is dőlt a sorsom és a jövőm.

 

A hatvanas években a Rothschild,  Rockefeller, és a többi bankár és iparmágnás család tagjai már nagyban építették ki a globalizáció alapjait, amihez kellettek a fiatal tehetségek. Aki el tudta kötelezni magát, hogy egy életen át szolgálja a céljaikat, azoknak nem volt semmilyen anyagi gondjuk a jövőben, és a legügyesebbek nagyon komoly hatalmi pozíciókba kerülhettek.

 

R: És melyek voltak az első megbízatásai az egyetem után?

 

S: A munkásságom első tíz évében mint gazdasági "rábeszélő" és behajtó tevékenykedtem. Ez abból állt, hogy a legnagyobb amerikai hitelintézetek megbízásából jártam a világot, leginkább a fejletlen országokat, melyek vezetőit rá kellett beszélnem arra, hogy vegyenek fel minél nagyobb hiteleket különböző grandiózus projektekre, helyi háborúkra, satöbbi, amiket azután nem tudtak visszafizetni. Az egésznek persze ez volt a célja, mert ezek a kormányok örökös szolgái maradtak a bankoknak és az amerikai titkosszolgálatoknak. Ha egy államfő nem volt hajlandó együttműködni a saját népe kifosztásában, akkor egyszerűen leváltottuk valamilyen botrány ürügyén, vagy eltettük láb alól.

R: De ha Ön a globalizáció mellé szegődött el, annak nem az lenne a lényege, hogy a szegény országokat segítse azzal, hogy felhozza őket a gazdagabb országok szintjére? Ahol mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik?

 

S: Nem! A globalizáció lényege az, hogy mindenki egyenlően szegény legyen, és a végén a vezető bankár és iparos családok kezében összpontosuljon minden pénzügyi és politikai hatalom. A globalizáció lényege a monopolhelyzet, ahol a világ leggazdagabb családjai uralnak mindent és mindenkit. Ha úgy tetszik egy újfajta feudalizmus, ami a technokrácián épül. Vagy hogy még pontosabb legyek: a legfejlettebb technológiai eszközökkel kialakított és ellenőrzött emberi farm. Ez az új világrend lényege.

 

R: Ez szinte teljesen úgy hangzik, mint azok a rémhírek, amiket az összeesküvés-elméletek hívei terjesztenek állandóan. Ha már ennyire őszinte hangulatban találtuk, Sörös úr, lenne szíves bővebben beszélni erről az új világról, ahogy Ön nevezi, technokrata építményről, amit Ön és kőműves társai építenek?

 

S: Rendben, miért is ne? Az az igazság, hogy annyira előrehaladott fokon állunk már, hogy senki sem tudna megállítani bennünket, ezért nyugodtan fel is fedhetek néhány dolgot. Azonban ahhoz, hogy érthető legyen az új rendszer, előbb meg kell értenünk a vezető globalisták gondolkodásmódját és stratégiáját.

 

Mi úgy véljük, hogy két alapvető csoportja van az embereknek, úgyanúgy mint az állatoknak is: ragadozók és prédák. A ragadozókból kevés van, a prédákból sok. Mi, globalisták, vagyunk a ragadozók, míg mindenki más a préda. És mi, a világ ragadozói, azért egyesültünk, hogy kis számunk ellenére az uralmunk alatt tudjunk tartani nyolcmilliárd prédát. Ez első hallásra szinte lehetetlen feladatnak tűnhet, de nem az, hiszen pár száz év alatt megvalósítottuk a tervünket.

 

Egyértelmű, hogy ezt nem csinálhattuk nyíltan, mert körülbelül ezerszeres számfölényben van a másik oldal. Vagyis minden egyes ragadozóra legalább ezer préda jut. Mivel a világ lakosságának csak az egy ezreléke vagyunk, ezért okosan és titokban kellett szervezkednünk és eljárnunk az emberek érdekei ellen, rengeteg különböző félrevezetést alkalmazva, ami persze egy eléggé pontos meghatározása az összeesküvés szónak.

 

Tudnunk kellett egymás ellen fordítani a társadalom különböző csoportjait, először vallás szerint, aztán bőrszín alapján, majd a politikai nézeteiket követve. Később a nemeket ugrasztottuk egymásnak, nőket a férfiak ellen, aztán az olyan csoportokat, mint a homoszexuálisok és transzszexuálisok a hagyományos lakosság ellen. Megtévesztésünk annyira hatékony lett, hogy ma már vannak személyek, akik azt sem tudják eldönteni, hogy fiúk-e vagy lányok. Akkor mi esély lenne arra, hogy átlássanak ezen a hihetetlenül bonyolult, minden irányból csak az ő kárukat okozó társadalmi építményen, amikor azt sem tudják valóságként felfogni, amit a saját lábuk között látnak?

 

R: Ezek szerint Ön azt állítja, hogy szükségszerűen létezik egy világméretű összeesküvés, mert enélkül a jelenlegi globális rendszert nem lehetett volna kiépíteni?

 

S: Ez már régóta sokkal több, mint egy "összeesküvés". Ma már ez maga a politikai és pénzügyi rendszerünk. Nem kell többé bújkálni. Minden nyíltan megy, csak a vakok nem látják meg az ostobák, és azok, akiknek az a feladatuk, hogy ne lássák és tagadják, és félrevezessék a többieket. Ha vennék a fáradtságot, hogy tanulmányoznák az ENSZ vagy a Világgazdasági Fórum és egy rakás más globalista szervezet nyilvános kiadványait, akkor láthatnák, hogy minden le van írva bennük a kialakítás alatt álló új világrendről. Már nem titokban megy ez az egész, mint évtizedekkel ezelőtt.

 

Nagyon nem kell egyébként csodálkozni egy ilyen szintű összeesküvés létén, mert teljesen logikus a dolog. Ha Ön van abban a helyzetben 250 évvel ezelőtt, mint a Rotschild család volt, hogy pénzelni tudja az európai uralkodó családokat, finanszírozva háborúikat és extravagáns életstílusukat, amivel nagyobb vagyont harácsol össze, mint a föld összes többi gazdag embere összetéve, akkor nem akarná ezt az egyedi helyzetét tovább erősíteni azzal, hogy megvásárolja minden fontos embernek a támogatását és véleményét?

 

Az emberi hierarchia úgy van felépítve, hogy elég csak a vezetőiket kontrolálni, mert azok tovább irányítják a többieket. Ezért elég az egyezreléket megnyerni, lefizetni vagy megzsarolni, mert azok tovább kontrolálnak és dominálnak mindenki mást.

 

Nyilván, ha ma akarná ezt a világuralmi tevékenységét elkezdeni, nem lenne egyszerű dolga, mert nyolcmilliárdan vagyunk a földön, és rengeteg szálon futnak a dolgok. De ha a világuralmi vágyai kialakultak már az 1700-as években, amikor tizedennyi ember élt, és a világhatalom az európai uralkodó családok kezében összpontosult, akik fölött Önnek már komoly befolyása volt, akkor sokkal egyszerűbb a dolog.

 

És amikor minden újabb háború és forradalom után csak növekszik a családi vagyona és befolyása, akkor az csak természetes, hogy beszervez másokat is maga alá a világ különböző pontjain, akik egész iparágakat teremtenek meg és írányítanak a maga pénzével, és tovább képviselik a maga érdekeit és segítenek fenntartani a domináns helyzetét.

 

Ha ez a világuralmi model a népek és emberek közötti ellentéteket használja ki, és azzal növeli a profitját és befolyását, hogy finanszírozza mindkét oldalát egy-egy általa kirobbantott háborúnak vagy forradalomnak, akkor nem véletlen, hogy gyakoriak a pusztítások és öldöklések. És az sem véletlen, hogy azok a személyek, akik ezt a rendszert kiépítették, a háttérben maradnak, hiszen egyrészt miért akarnák magukat kitenni nyolcmilliárd préda dühének, ha ezek egyszer megértenék a valóságot; másrészt azok ellen nehéz harcolni, akikről nem is tudjuk, hogy léteznek.

 

Nem véletlenül vagyunk úgy felépítve, mint egy maffia szervezet: a törvények fölött állunk,  mindenhová elér a kezünk és  mindent titokban és kódokban csinálunk.

 

R: Ez a maffia hasonlat elgondolkodtató. Ha már ennyire őszinte velünk Sörös úr, vázolná a szervezetük felépítési szerkezetét?

 

S: Nagyvonalakban öt különböző rangfokozatunk van: tulajdonosok, ügyvezetők, kápók, verőlegények és pribékek.

 

Képzeljen el egy piramist, aminek a legtetején helyezkednek el a tulajdonosok, akiké minden a földön. Egy tucatnyi családról van itt szó, melyek mindegyike több száz nagyvállalatot és bankot tart a kezében. Ezek mindegyike dollár billiomos vagy trilliomos. Nem milliárdos!

 

Milliárdokban az ügyvezető réteg méri a pénzét, akik közvetlenül szolgálják a tulajdonosokat azzal, hogy vezetik a hatalmas cégeiket. Olyanokról van itt szó, mint Jeff Bezos az Amazontól, Bill Gates a Microsofttól, vagy a Google, Facebook, Twitter és Tesla vezetőiről és a többi befolyásos milliárdosról. Ide tartoznak még a nagy központi bankok és magánbankok vezetői, illetve az olyan pénzemberek, mint George Soros. Valamint az olyan kormányok fölött álló tanácsadók, mint Kissinger, illetve a titkos szolgálatok és a titkos szervezetek vezetői.

 

A rangban alájuk eső réteg a kápók, vagyis a különböző országok elnökei, miniszterelnökei, kancellárjai és egyéb vezető politikusok. Az ő dolguk, hogy minden flottul menjen az emberi farmon, hogy dolgozzanak és tejeljenek a prédák, és a tej felfelé folyjon a piramis csúcsára. Ide tartozik a pápa is és egyéb magas rangú vallási vezetők.

 

Közvetlenül alattuk vannak a verőlegények, vagyis a különböző hadseregek legmagasabb rangú tisztjei, a nemzetközi és országos rendőrfőnökök, az FBI igazgatói és a magas rangú bírák. Az ő dolguk, hogy fizikai kényszerrel fenntartsák a fenti három réteg, vagyis a tulajdonosok, ügyvezetők és kápók  uralmát, és a prédák közé csapjanak, amikor kell.

 

És végül a legalsó réteg a pribékek, akik a prédák előtt szerepelnek, és úgy tesznek mintha az ő nevükben beszélnének. Akik a propaganda, félrevezetés és agymosó munka oroszlánrészét végzik, mint a neves újságírók, a nagy újságok szerkesztői, írók, hollywoodi színészek, rendezők, énekesek és együttesek, valamint a politika, egészségügy, pénzügy, jog és más egyéb téren nyilatkozó szakértők és egyéb média személyiségek és celebek.

 

Nem mondom, hogy minden ilyen foglalkozású személy a mi beszervezett ügynökünk, csak azok, akik könnyen haladnak előre, és pénzért, rangért, befolyásért szívesen vezetik félre és dominálják a tömegeket a filmjeikkel, sorozataikkal, írásaikkal, könyveikkel, felszólalásaikkal és dalaikkal. Kialakítva bennük egy hamis képet a valóságról, abba az irányba terelve őket, amerre mi akarjuk, hogy tartsanak. Mivel ezek többsége a médián keresztül dolgozik és pénzért árulja magát, én legtöbbször csak médiaprostinak hívom őket.

 

A pribékek legalsó rétege az úgynevezett krízis színészek, akik egy-egy akciónk során eljátsszák a támadók, sérültek vagy szemtanúk szerepét. Ők nyilatkoznak a médiának, ahol a médiaprostik segítségével úgy alakítják a közvéleményt egy-egy támadásunkról, ahogy azt mi előtte elterveztük.

 

A tulajdonosok, ügyvezetők, kápók, verőlegények és pribékek gyakran vérrokonai egymásnak, még ha nagyon távolról is. Egyformán gondolkodnak, és összetartja őket a prédák elnyomásának és kifosztásának a közös célja. Ők alkotják azt az apró piramist a mindent látó szemmel, ami a nyolcmilliárd prédát szimbolizáló óriáspiramisnak a tetejére megy, ahogy az egydolláros bankjegyen is látható. Föntről lefelé mindenki ellenőrzi és uralja az alattuk állókat, és az érték, a pénz és a vagyon mindig fölfelé folyik. Pontosan úgy, mint a maffiánál.

 

Több különböző szó is használatos erre a ragadozó rétegre: a globalisták; a sátánisták; az egyezrelék; a világmaffia.

 

A ragadozók kedvenc szavai a prédákra: a rabszolgák; a jobbágyok; a csűrhe; a nyolcmilliárd birka.

 

R: Olyanokat mond Sörös úr, amiket még sohasem hallottam sehol. Ön szerint mitől számít ragadozónak valaki? Ha azt halljuk valakiről, hogy "sátánista", nehezen tudjuk elképzelni, hogy a jó oldalt képviselje, n em igaz? És hogyan működne egy ilyen emberi farm? És egyáltalán hogy lehet egy ilyen merőben új globális rendet az emberekre kényszeríteni? Hiszen csak lennének olyanok, akik felismernék, hogy mi történik, és lázadnának ellene, nem gondolja?

 

S: Ezek nagyon jó kérdések, és egy hosszabb okfejtést igényelnek. Egy átlagos halandó próbálja az életét a megszokott erkölcsi normák szerint élni. Vagyis: próbál nem ártani másoknak, igyekszik segíteni a szegényeken, szerencsétlenül jártakon. Bele tudja magát élni egy másik ember helyzetébe, és ennek megfelelően cselekedni. Nos, ez ránk, ragadozókra, egyáltalán nem vonatkozik, mert mi nem fogadunk el semmit ezekből az elvekből.

 

Számunkra az a "jó", ami nekünk személy szerint kedvező vagy hasznot hoz, előre viszi a mi életünket. Ha egy cselekedetünknek préda áldozatai vannak, legyen az bármekkora mértékű, de abból mi komoly hasznot húztunk, akkor az "jó" volt, függetlenül attól, hogy hány préda pusztult bele. Például a két világháborút, és minden egyes helyi háborút azóta, mi mint jó eseményeket könyveltük el, mivel rengeteg anyagi hasznot hoztak a ragadozó bankároknak, iparosoknak, politikusoknak, miközben csökkentették a prédák gyorsan szaporodó létszámát, és növelték a fölöttük gyakorolt hatalmunkat.

 

Egyszerűen összefoglalva, az érdekeink szöges ellentétben állnak egymással: ami jó a ragadozóknak, az rossz a prédáknak. De mi ügyelünk arra, hogy a tulajdonunkban lévő újságok, rádió, tévé, online és egyéb média ezt mindig olyan fényben tüntesse fel, mintha kedvezne a prédáknak. Mivel ők a híradások, cikkek, riportok, filmek és könyvek nagy részét csak kritika nélkül elfogadják, hiszen erre kondicionáltuk őket az elmúlt 200 évben, ezért nem látnak át ezen az egyszerű stratégián és képtelenek bármit tenni ellene.

 

Mi ragadozók a prédákra csak úgy nézünk, mint egy hatalmas birkanyájra, amit odaterelünk, ahová csak akarunk. A prédák szemszögéből nézve, a ragadozók pszichopaták és szociopaták.

 

Az igazság az, hogy olyan régóta folyik a legtehetségesebb ragadozók szándékos kiválasztása és kiképzése, hogy mára szinte egy másik fajjá váltunk. Ha a prédák alkotják a hagyományos emberiséget, akkor mi ragadozó globalisták vagyunk a szupermanek - sokkal magasabb IQ-val, sokkal nagyobb vagyonnal, sokkal erősebb ambícióval, mérhetetlen kapzsisággal és semmiféle gátlással.

 

Nekünk dolgozik a világ összes lényeges titkos szolgálata, mint a CIA, NSA, MI5, Mossad, satöbbi. (Azért "titkosak", hogy a prédák ne tudják, hogy mit csinálunk.) Nemcsak a magánbankok, de az országok központi bankjai is az ellenőrzésünk alatt állnak. Az összes nagyvállalat a miénk. A világmédia - ami úgy van beállítva, mintha az emberiség hangja és szeme lenne - minden létező formáját teljes mértékben ellenőrízzük. És persze mi vezényeljük a világ nagy katonai erőit, az amerikai hadsereget, a NATO-t, az orosz és a kínai hadsereget.

 

R: Nincs ebben ellentmondás, hiszen az amerikaiak és az oroszok, vagy egykor a szovjetek, egymás ellenségeinek számítanak, nem?

 

S: A látszat természetesen ez, mivel egy külső ellenség a leghatékonyabb formája egy lakosság belső ellenőrzésének. De a valóságban mi irányítjuk mindkét oldalt, és a tudtunk és beleegyezésünk nélkül egyik oldal sem kezdeményezhet semmilyen fegyveres vagy propaganda támadást egy másik féllel szemben. A világ- és nemzeti politikában minden koreografált már hosszú ideje. Semmi sem történhet véletlenül. Beleértve minden egyes háborút vagy olyan támadást, mint ami 2001 szeptember 11-én történt.

 

Minden előre meg van tervezve, részletesen kidolgozva a beavatott kápókkal, verőlegényekkel, médiaprostikkal és krízis szinészekkel, próbafutamokkal begyakorolva, mielőtt beindítanánk egy akciót. Minden akciónknak két lényeges célja van: az elsődleges cél az uralmunk kiterjesztése és a jövendő teljhatalmunk megvalósítása; a másodlagos cél minél nagyobb haszon húzása az akcióból. Két legyet egycsapásra.

 

R: Ma van a szeptember tizenegyedikei terrortámadások évfordulója. Tehát Ön azt állítja, hogy az összeesküvés-elméletek híveinek valamilyen szinten igazuk van, és nem a hivatalos változat az igaz?

 

S: Nyilvánvalóan agyhalott az az ember, aki azt képzeli, hogy 19 félnótás "terrorista" csak bicskával felszerelve képes lenne a világ katonailag legfejletteb és gazdaságilag leghatalmasabb országát sikeresen megtámadni. A hivatalos mese, amit kitaláltunk, önmagában egy külön pschy-op volt, hogy mérhessük, mennyire gyerekesen és primitíven gondolkodnak a propagandánkon felnőtt emberek. Nagyon kevés prédában maradt a józan emberi észnek és logikának bármiféle nyoma.

 

Több száz komoly ellentmondás és logikai bukfenc van a hivatalos változatban, amiről bárki értesülhet, aki tud használni egy kereső programot az interneten. Még csak pazarolni sem akarom rá a szót. Persze trükkösen a legtöbb esetben a pribékjeink oldalai jönnek itt fel elsőként, ahol cáfoljuk a konspirációs elméleteket. Mivel ezek ismert magazinok és média platformok, ezért a prédák csak egyszerűen elhiszik. Nem csoda, hogy ők a prédák, és hogy csöppet sem tiszteljük vagy sajnáljuk őket.

 

De így járnak azok, akik elhisznek egy nagy hazugságot: utána jön sorjában a többi nagy hazugság. Ez igaz a francia forradalomtól a világháborúkon keresztül a mai napig. Így a végén odajutunk, hogy már csak hazugságban élünk, mint a jelen pillanatban is. Bár nem hiszek a bűnben és bűnhődésben, de jól esik elmondani ezeket a "titkokat", amik nem kéne, hogy ismeretlenek legyenek bárki számára, aki tud olvasni és csak egy kicsit is használni a saját eszét.

 

Néha már nekünk globalistáknak is bosszantó, hogy mennyire buták a rabszolgáink, és mennyire képtelenek a saját érdekeiket felfogni és képviselni. Persze mi idomítottuk őket erre, és úgy látszik alapos munkát végeztünk.

 

R: A legfőbb érv, amit mindig felhoznak egy világméretű összeesküvés cáfolatára az, hogy képtelenség lenne titokban összeszervezni nagy politikai eseményeket, mint a szeptember 11 is, mert mindig lenne legalább egy pár politikus, újságíró, szakember vagy valamilyen ismert személy, akinek lenne tudomása a dologról és nem tudnák elhallgattatni. Nem igaz?

 

S:  Nem! Ilyen embereknek ma csakis az alternatív médiában lehet hangjuk, ami az emberek talán egyharmadához jut el. A fő tévécsatornákon vagy újságokban ilyen elméleteknek mindig csak a cáfolatát vagy csúfolását hallhatják. Azokat mi száz százalékosan ellenőrízzük a médiaprostijainkon keresztül. Semmilyen neves újságíró nem fog cikkezni ilyesmiről, mert ők egytől-egyig be vannak szervezve, beleértve a szerkesztőket, akiknek jóvá kellene hagyniuk az ilyen írásokat vagy tudósításokat. Mindegyik tudja, hogy az állásával vagy rosszabb esetben az életével játszik.

 

Abban hinni, hogy a globalista újságok, tévé- és rádióadók vagy közösségi oldalak a globalisták tettei vagy tervei ellen fognak beszélni, gyermekien naív gondolkodásmódra utal. Még az alternatív médiaportálok jó részét is mi futtatjuk, melyek elmondhatják az igazság egy-egy foszlányát annak érdekében, hogy bízzanak bennük az igazságot keresők, de sohasem tálalják a teljes valóságot, ahogy az ténylegesen megtörtént.

 

A nyolcmilliárd emberből kevesebben vannak olyanok, akik értik mindazt, amit elmondok itt önnek, mint ahányan mi ragadozók vagyunk. Tehát még mindig kisebbségben vannak hozzánk képest, de ráadásul nincs a kezükben semmiféle hatalom, sem katonai, sem politikai, sem pénzügyi. Az egyetlen esélyük csak az lehetne ellenünk, ha a másik nyolcmilliárd préda jó részével meg tudnák értetni, hogy mi történik a világban. Megnyugtathatom, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert a többiek nemhogy nem hisznek nekik, de még gúnyt is űznek belőlük. Tehát valójában a nyolcmilliárd ember naívsága és butasága révén uraljuk, fosztogatjuk és nyomorgatjuk őket.

 

A prédák úgy képzelik, hogy a ragadozó vezetőik majd önszántukból jól bánnak velük és képviselik az érdekeiket. Micsoda tébolyult felfogás! Ahogy nem a farkasok dolga, hogy védjék a bárányokat, úgyanúgy nem a globalista politikusok és médiaprostik dolga, hogy képviseljék vagy védjék a rabszolgák érdekeit. Az a rabszolgák feladata! A te feladatod, hogy védd magad!

 

A mi dolgunk, hogy úgy viselkedjünk, ami a pszichopata természetünkből fakad: hazudjunk, nyerészkedjünk, csaljunk, raboljunk, erőszakoljunk, gyilkoljunk. Ezek a ragadozó magatartásformák. Butaság lenne bármi mást elvárni tőlünk. Az új világrendet építő globalista vezetőktől várni a segítséget az olyan, mintha 56-ban a fellázadt magyarok a megszálló szovjet hadseregtől várták volna, hogy felszabadítsa őket. Abszurdum!

 

R: Azt állítja, Sörös úr, hogy nincs egyetlen becsületes politikus sem a világban, aki a népe érdekeit képviselné?

 

S: Semmilyen katonailag, politikailag vagy gazdaságilag fontos országban nincs már ilyen vezető. Számunkra a legegyszerűbb az, ha a politikusok vagy a különféle nemzetközi szervezetek vezetői eleve közülünk, ragadozók közül kerülnek ki. Akkor velük könnyű bánnunk, mert értik, hogy mire megy ki a játék, és nem kell attól tartanunk, hogy elárulják az ügyünket.

 

Hogy demokrata vagy republikánus, baloldali vagy jobboldali színben indulnak-e a választásokon, az teljesen lényegtelen. Az csak a prédák megtévesztésére szolgál, mivel az összes párt összes vezetője a mi kezünkből eszik. És azt a kezet, ami etet téged, nem haraphatod meg.

 

Mindig a préda származású vezetők a problémásak, és akikben sohasem bízhatunk meg teljesen, ezért közülük csak olyanokat juttatunk fontos pozíciókba, akik eleve korruptak: vagy pénzzel könnyen megvesztegethetők, vagy valami nagyon kompromittáló dolog van a múltjukban, jelenükben, amiről mi konkrétan tudunk; vagy pedofilok és mi hagyjuk, hogy kiéljék magukat és filmre is vesszük azt. És egyéb hasonlóak. A lényeg, hogy könnyen zsarolhatók és fenyegethetők legyenek, hogy ezzel a vesztükbe vezessék a többi prédát. Igazi júdáskecskék.

 

R: Ezt még nem hallottam. Mit jelent a júdáskecske?

 

S: Ez egy létező jelenség. A vágóhidakon egykor kecskéket képeztek ki arra, hogy a többi állatot becsalják oda. Így azok nem tanúsítottak ellenállást, mert bíztak a másik állatban, és könnyeb volt lemészárolni őket. A júdáskecskék megúszták egy darabig, de a végén őket is mindig megölték. Ahogy a böllérek túljártak a vágnivaló állatok és aztán a júdáskecskék eszén, ugyanúgy játsszák ki a ragadozók a prédákat és a prédák áruló vezetőit.

 

R: Ha emlékeztethetem egy korábbi kérdésemre, amire még nem kaptunk választ: Hogyan tudják ezt az új világrendet bevezetni az egész földön ellenállás nélkül? Egy harmadik világháború után? Vagy fokozatosan évtizedeken keresztül, hogy a változások ne legyenek annyira észlelhetőek?

 

S: Az új globális rendszer kiépítése és bevezetése már hosszú évtizedek óta folyik. A kezdetei visszamennek a jakobinusokhoz a francia forradalom alatt, míg a kommunistákon keresztül elérünk a mai globalistákhoz. A kommunizmus szót lecseréltük a globalizáció szóra, mivel a véreskezű kommunisták lejáratták magukat azzal, hogy többszáz millió embert kínoztak meg, éheztettek halálra vagy írtottak ki.

 

A világmaffiának 250 év állt a rendelkezésére, hogy mindent kiépítsen és hogy felkészüljön az új rendszer bevezetésére. De ez biztosan nem egy újabb világháborút követően történik. Legalábbis nem a hagyományos értelemben vett háborúval. A rombolás és pusztítás szolgálta a céljainkat az első két világháborúban, de ma már ez nem így lenne a fejlett országokban.

 

Csak gondoljon bele, hogy mekkora befektetésbe és erőfeszítésbe került kifejleszteni az új totális kontroll-rendszer alapjait: kifejleszteni a komputereket és addig javítani azokat, amíg elférnek egy kis telefonban a zsebében, vagy a nanotechnológia révén akár a bőre alatt; kifejleszteni az internetet, lefektetni szerte a világban a kábeleket. Kifejleszteni, legyártani és beszerelni a több száz millió kamerát, melyek napi 24 órában figyelnek és felismernek minden egyes embert.

 

Megépíteni és felszerelni a hatalmas szerverfarmokat, ahol a titkosszolgálataink felvesznek és elmentenek minden emberi megszólalást és kommunikációt. A mobiltelefon rendszerek az antenákkal és állomásokkal, és a legújabb 5G technológiával. Az áramellátás, ami nélkül mindez nem működne, és egy millió másik dolog, ami kell a ragadozók teljes dominanciájához a prédák fölött. És a rengeteg beszervezett és kiképzett vagy megzsarolt vezető, hivatalnok, szakértő és médiaprosti, vagyis a titkos hadseregünk, akiket nem tehetünk ki halálos veszélynek szerte a világban.

 

Miért hagynánk ezt a drága és bonyolult infrastruktúrát mind elpusztulni egy világháború során? Nem, egy ilyen háborútól senkinek sem kell tartania. Olyan megoldást fogunk alkalmazni az új világrend bevezetésére, ami csak a prédákra veszélyes, de a környezetre vagy infrastruktúrára nem. Ahol egyszerre lezárhatjuk az egész bolygót, és minden ország engedelmeskedik egy központi hatalomnak, mint az ENSZ vagy az Egészségügyi Világszervezet.

 

Az új rendszer hirtelen fog bejönni, szinte egyik napról a másikra, hogy ne legyen senkinek gondolkodási ideje. Az egyik este lefekszik majd ebben az  úgynevezett demokráciában, és másnap felébred az új diktatúrában, új szabályokkal. Ennyire gyors lesz. Bár kétségtelenül az első néhány év az egy átmeneti időszaknak fog számítani. De ahogy megszilárdul az új rendszer, az alól nem kap felmentést senki. Aki nem hajlandó csatlakozni hozzá, annak az életét teljesen ellehetetlenítjük vagy csak egyszerűen eltesszük láb alól. De mindig titokban, mert nem akarunk mártírokat.

 

R: Ne haragudjon, Sörös úr, de számomra még mindig nehezen hihető, hogy hogy tudják ezt egyszerre bevezetni a földön? Ha például úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok képviseli és propagálja ezt a rendszert, akkor miért egyezne ebbe bele Oroszország vagy Kína vagy akár az Európai Únió? Mindegyiknek komoly hadserege van. Miért borulnának le egy másik hatalom előtt?

 

S: Először is, a felsorolt nagyhatalmak fölött áll egy még nagyobb hatalom, ami a ragadozók szövetsége. Az ún. nagyhatalmak csak gyarmatai ennek a szövetségnek, melyeknek megvannak a kiszabott feladataik. Nagyvonalakban például az USA a világ csendőre, míg Kína, Japán, Korea és Európa a világ termelői; Oroszország a többi fennmaradó országgal együtt az ásványkincs és alapanyag beszállítók, illetve olcsó munkaerő források. Egyik gyarmat sem cselekedhet a globalisták jóváhagyása nélkül. Másodszor pedig ez nem nemzeti keretek között fog történni, hanem egy olyan nemzetközi krízis fog kialakulni, amikor minden országnak egyfomán kell cselekednie a saját védelme szempontjából.

 

R: Én még mindig nem értem, hogy egy újabb világháborútól eltekintve, mi lehet egy olyan horderejű nemzetközi válság, ami lehetővé tenné, hogy egy világméretű zsarnokságot építsenek ki a mai demokráciákból? És hogyan profitálnának a globalisták mindebből?

 

S: Induljunk ki abból, hogy a történelemben nem történnek csak úgy maguktól a dolgok. Minden aszerint történik, hogy nekünk ragadozóknak mik a rövid és hosszú távú terveink, és hogyan valósítjuk meg ezeket.

 

Hadd mondjam el még egyszer, hogy biztosan megértsék ezt a kulcsfontosságú dolgot: az 1789-es francia forradalomtól kezdődően a történelem a ragadozók terveinek a megvalósításáról szól. Beleértve a napóleoni háborúkat, az amerikai polgárháborút, a 1917-es szovjet forradalmat, az első és második világháborút, és az összes többi háborút azóta; a szeptember 11-et és az iskolai és egyéb lövöldözéseket az USA-ban és másfelé.

 

Mint már említettem, ezek előre megtervezett események, amelyek lefolyásáról előre tudnak és aktívan résztvesznek bennük a politikus kápók, a verőlegények és a pribékek. Ez utóbbiak magyarázzák a helyzetet a médiában, a prédák szájába rágva, amit mi akarunk, hogy gondoljanak róla. Miközben a beavatott politikusok hozzák az előre megbeszélt intézkedéseket. Az egész egy színjáték, de valós következményekkel.

 

Minden kisebb vagy nagyobb esemény a mi céljainkat viszi előre.

A módszerünk három szóban összefoglalható: krízis, reakció, megoldás.

Amikor rá akarjuk venni a prédákat egy újabb fontos lépésre, ami a mi érdekeinket és terveinket szolgálja (de nem az övékét), akkor mindig gerjesztünk először egy válságot, háborút vagy egyéb krízis helyzetet. Aztán hagyjuk, hogy reagáljon erre a nehézségre az esztelen csűrhe, amelynek az általunk irányított vezetői majd követelni fogják azt a "megoldást", ami a mi eredeti célunk volt. És ami ezután könnyen bevezethető, hiszen maguk a prédák követelik.

 

R: Ez kicsit bonyolultnak tűnik így első hallásra. Mondana egy példát, hogy érthetőbb legyen a dolog?

 

S: Rendben, vegyük a szeptember 11-et. Mivel az új világrendet be akarjuk vezetni 2025-re, az ezredfordulóra sürgetővé vált, hogy korlátozzuk az emberek mozgás- és szólás szabadságát, hogy lehallgathassuk, amit beszélnek otthon és másokkal, hogy elszegényítsük őket, hogy eltávolítsunk olyan vezetőket, akik nem követték az utasításainkat, hogy minden ok nélkül letartóztathassunk és fogva tartsunk bárkit, aki veszélyt jelenthet az új rendszerre, hogy a még nekünk be nem hódolt kormányokat és politikusokat sakkban tartsuk, hogy annyi pénzt költhessünk háborúkra, amennyit csak akarunk. Ezek ellen a tevékenységek ellen törvények voltak akkor, amiket tudnunk kellett eltörölni és gyorsan újakat bevezetni helyettük.

 

Gondolja, ha 20 évvel ezelőtt kiállt volna az amerikai elnök a népe elé egy ilyesmi beszéddel:

"Holnaptól csak úgy repülhettek, hogy előtte végigfogdosunk benneteket. Meg fogjuk támadni az egész Közel-keletet, és háborús helyzetben fogjátok leélni a hátralevő éveiteket. Billiókat fogunk fegyverkezésre költeni, ami mind a ti zsebetekből jön majd ki. Lehallgatunk és felveszünk mindent, amit beszéltek. Lecsukhatunk benneteket bármikor bármiféle ok nélkül bármennyi időre."

Gondolja, hogy azok jóváhagyták volna azt? Nyilván hogy nem! És imhol termett a szeptember 11-ikei terror támadás, és rögtön utána az összes fenti dolog, és még egy sor újabb megszorítás, mind valóra vált. Ami elképzelhetelen lett volna 2001 előtt, az teljesen normálissá vált 2001 után.

 

Ebből az a lényeg, hogy a 2001-es támadás volt a krízis. Az utána jövő média által felvert hisztéria az al-Káidáról, Osama bin Ladenről és Szaddam Husszeinről váltotta ki azt a reakciót az amerikaiakból, hogy az egyetlen módja a biztonságuk megőrzésének az, ha rábízzák magukat az államra és követnek minden utasítást. Mennek harcolni, több adót fizetnek, befogják a szájukat, lemondanak a még megmaradt szabadságjogaik jó részéről, és hagyják, hogy azt kövessenek el a nevükben, ami csak szükséges az úgynevezett terrorizmus ellen.

 

Probléma megoldva, a prédák megfélemlítve, készen a végső leigázásra, míg a ragadozó világmaffia ismét gazdagabb lett, sokkal nagyobb hatalommal, mint korábban.

 

Egy bűnténynél mindig az az első számú gyanúsított, aki a legnagyobb hasznot húzza belőle. Akkor most józan emberi ésszel, maga szerint 19 arab terrorista támadta meg a tornyokat, akik soha az életben nem vezettek még repülőgépet, kijátszva a világ leghatalmasabb katonai védelmi rendszerét csupán egy dobozvágó késsel felszerelve? Vagy azok csinálták ezt, akik a rendszert felépítették és irányították, és elérték a támadással pontosan azokat a célokat, amiket előtte kitűztek?

 

R: Értem, hogy mit mond Sörös úr, de hogy vonatkozna ez a probléma, reakció, megoldás stratégia az új világrend bevezetésére?

 

S:  Ez könnyen átlátható és megérthető, ha abból indulunk ki, hogy mi a végső "megoldás" a mi szempontunkból nézve, hogy mi a globalisták közvetlen célja az új világrenddel. Bár erről nem szabadna beszélnem, de nem hiszem, hogy többen olvassák majd ezt az interjút, mint párszáz magyar, és ők sem fogják komolyan venni. Úgyhogy miért is ne?

 

A ragadozó stratégia lényege egyetlen szóban összefoglalható: monopólium. Monopólium és teljes kontrol minden és mindenki fölött. Addig mi nem nyugszunk, amíg mindent, ami értéknek számít ezen a földön be nem kebeleztünk. Addig nem nyugszunk, amíg minden egyes prédát külön-külön ellenőrízni nem tudunk, és kényünk-kedvünk szerint irányítani az életét.

 

A tudósaink évtizedek óta dolgoznak azon, hogy létrehozzák a rablánc és vasgolyó nanoméretű változatát, amit a prédák testébe rakhatunk, hogy belülről tudjuk őket irányítani, és ne kelljen többé olyan primitív külső módszerekre támaszkodnunk, mint a fluorid, aszpartám, higany, koffein és drogok, melyek fogékonnyá teszik az embereket a média által végzett agymosásunkra.

 

Miután sikerül ezt az új nanoméretű kontrollegységet a prédák testébe helyezni, azután ők génkezelt hibridek lesznek, akik zokszó nélkül végzik a dolgukat, és a ragadozó vezetőiket, mint isteneket fogják tisztelni. Nincstelenek lesznek, de mégis elégedettek. Önálló gondolatra és összefogásra, ezáltal lázadásra, képtelenek lesznek. Örökös rabszolgák lesznek ők is és az utódaik is az idők végezetéig.

 

Ez az a megoldás, amit mi meg akarunk valósítani. A kérdés az, hogy hogy tudjuk ezt elérni? A teljes kontrol technológiája már létezik, és egy injekcióval bevihető a véráramba, amin keresztül beépül az emberi sejtekbe, és onnan soha többé nem távolítható el. Nem olyan primitív chipről beszélünk, mint amiket a kutyákba rakunk, hanem igazi nanotechnológiáról, amit egy folyadékban a szervezetbe fecskendezhetünk, ahol a nanorészecskék összeszerelik magukat és beépülnek a testbe, átvéve afölött a hatalmat a most kiépítés alatt álló 5G mobil technológia segítségével. Minden emberi test csatlakoztatva lesz az 5G hálózathoz, ami után minden pillanatban tudjuk, hogy ki hol tartózkodik és mit csinál.

 

Rendelkezésünkre áll már az a technológia is, amikor az orrüregen át tudjuk közvetlenül az agyba juttatni ezeket a nem látható nanorészecskéket egy ártatlannak tűnő pálcika segítségével.

A kérdés az, hogy hogy tudunk nyolcmilliárd préda testéhez hozzáférni úgy, hogy ebből ők semmit se észleljenek, illetve hogy ezt ők maguk követeljék, mint a "megoldást" egy borzalmas krízisre, amit mi globalisták hozunk létre.

 

Hiszen ugyanúgy, mint 2001-ben, nem állhatunk ki most sem a prédák elé az igazsággal:

"Át akarunk programozni benneteket azért, hogy rabszolgák legyetek az életetek végéig és megszabhassuk nektek a létetek minden apró részletét, és hogy eldönthessük mi, hogy meddig éltek vagy hogy szaporodhattok-e vagy sem."

 

Milyen válsághelyzet tenné azt lehetővé, hogy a Föld teljes lakossága be legyen zárva a saját lakásába, csak abban reménykedve, hogy a ragadozó vagy júdáskecske vezetőik megmentik őket azzal, hogy a testükbe nyomnak valamit, amiről azt sem tudják, hogy mi az, de az adott pillanatban az tűnik az egyetlen jó megoldásnak a szorongatott helyzetükre?

 

Nos, véleményem szerint a legegyszerűbb és a leghatékonyabb módja egy ilyen merőben új diktatúra bevezetésének egy világjárvány lenne. Egy vírus, amit speciálisan mi fejlesztenénk ki a laboratóriumainkban úgy, hogy a hatása általunk irányítható legyen, de ami nem lenne veszélyesebb egy átlagos influenza vírusnál. Ez fontos a társadalom minden szintjére beépített munkatársaink védelme szempontjából. Nem kockáztathatjuk semmilyen kulcspozícióban lévő elvtársunk életét, akinek a tevékenysége és irányítása szükséges a teljhatalmunk kiépítéséhez.

 

Ugyanakkor egy világjárvány látszólag összefogná a világ országait, ahol nem egymás ellen versenyeznének a nagyhatalmak, hanem hasonló módon lezárva országaikat küzdenének együtt a vírus ellen. Egy ilyen vírus feltenné a koronát a több száz éves munkásságunkra.

 

R: Bocsánat, hogy közbevágok, de ha csak annyira lenne veszélyes egy ilyen vírus, mint egy szokványos influenza, akkor miért reagálnának rá másképp az emberek? Miért engednék, hogy bezárják őket?

 

S: Azért, mert a globalista médiában napi 24 órában azt a benyomást keltenénk, hogy sokkal gyorsabban terjedne és halálosabb lenne, mint bármilyen egyéb vírus eddig. Eleve a fertőzöttség mértékét csak azokkal a tesztekkel lehetne megállapítani, amiket mi gyártunk és állítunk be annak megfelelően, hogy milyen eredményt kívánunk elérni. Emellett a tesztelő pálcikák már tartalmazhatnák a hatóanyagot is.

 

Azonkívül bárkit, aki meghal valamiben, csak besorolhatjuk a vírus által elpusztítottak közé. A prédák borzalmasan hiszékenyek, ezért elég lenne csak megjátszani az egészet, még az sem kellene, hogy valós legyen a járvány. Ha hónapokon át mást sem hallanának az összes kápó politikus, médiaprosti és krízis színész szájából, mint hogy mennyire veszélyes a járvány, akkor simán elhinnék azt, függetlenül attól, hogy mondjuk a valóságban kevesebben hallnának meg a nagy járvány alatt, mint az előző években. A nyolcmilliárd birka figyelmét leköti a dolgok látszata. A valóság felderítése nem érdekli őket, mert ahhoz használniuk kéne az eszüket, ami - valljuk be - nem nagyon van.

 

A koreografált járvány egy sor másik kontrol-mechanizmusra is lehetőséget adna. Például kötelezhetünk mindenkit szájmaszkok viselésére. Követhetjük mindenkinek a mozgását a mobiltelefonján keresztül. Megkövetelhetjük, hogy tartsanak távolságot egymás között a prédák olyan szinten, hogy még csak ne is nézhessenek egymásra. Kijárási tilalmat rendelhetünk el, ha kell az egész földön, hogy az emberek ne tudjanak csoportosulni és összefogni. Természetesen mindezt az ő "védelmükben" tesszük, amit a birkák el is hinnének.

 

Hozhatunk egy sor új szabályt és törvényt, melyek majd szándékosan ellentmondanak egymásnak és legfőképp az emberi logikának. Azokat, akik zokszó nélkül követik ezeket a szabályokat, ráuszíthatjuk azon kevesekre, akik nem akarnak behódolni. Ha például kötelező lesz a maszk használata, a maszkosok megtámadják majd azokat, akik nem hordják azt. Így a nagy birkanyáj saját magát ellenőrízheti, a saját ostoba szintjükre visszahúzva azokat, akik megmenthetnék őket a rabszolgaságtól és a vesztüktől.

 

A szájmaszk persze nem a vírus ellen lesz, mert az annyit érne, mint egy drótkerítés a szúnyogok ellen. A maszk egy szimbólikus szájkosár lesz. Jobb, ha befogod a szádat és csak akkor nyitod ki, amikor mi megengedjük! A kijárási tilalom leple alatt összeszedhetnénk az összes rendszerellenes egyént, akiket korábban beazonosítottunk a közösségi oldalakon tett felszólalásaik és komentjeik alapján.

 

A kápóink és pribékjeink hitegethetnék a lakosságot azzal, hogy majd akkor visszakaphatják a korábbi szabadabb életüket, ha minden utasításunkat követik és hordják a maszkot, betartják a karantén megkötéseit és mennek teszteltetni és beoltatni magukat. Azonban ez csak üres beszéd lesz, mert az új világrend lényege nem az, hogy olyan legyen, mint a régi. A régi életét senki sem kapja vissza, és az új fokozatosan rosszabb és rosszabb lesz, míg minden egyes préda le nem süllyed a nincstelen rabszolgák szintjére.

 

Az egykori spanyol inkvizíció vagy a kommunista rémuralom mintájára felállíthatunk rögtönítélő törvényszékeket, hogy elbánjanak azokkal, akik nem hisznek a vírusban és a karanténban. Börtönbe zárhatjuk őket, elvehetjük a gyerekeiket vagy ingatlanjukat, vagy végső esetben ki is végezhetjük őket ezért, mint a nép vagy az állam ellenségeit.

 

A népesség már most is tucatnyi kis csoportra van megosztva, melyek kölcsönösen bizalmatlanok egymással szemben vagy kifejezetten utálják egymást. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egyedileg elkülönítjük őket a járvány ürügyén, ahol távolságot kell tartaniuk a többiektől, akkor hogy fognának össze valaha is? Teljes összefogás nélkül az égvilágon semmi esélyük sincs velünk szemben.

 

Mi globalisták nemcsak a legmagasabb fokon vagyunk szervezettek, de kíméletlenül haladunk a célunk felé, ami a világuralom. És biztosíthatom róla, hogy mihelyt megszilárdul a hatalmunk az egész föld fölött, ott tűzzel-vassal fogunk uralkodni. A legkisebb ellenállást is a legnagyobb megtorlás fogja követni. Elvégre a globalisták a kommunisták leszármazottjai, és pontosan arra számíthatnak tőlünk, mint amiket annak idején a kommunisták műveltek a Szovjetunióban, Kínában és Kelet-Európában: rémuralom, megtorlás, táborok, éhínség és tömeges mészárlások.

 

R: Ha jól értem a mondanivalóját Sörös úr, akkor egy ilyen mesterségesen kirobbantott világjárvány és karantén lenne a "krízis" avagy "probléma", amire az emberek "reakciója" az lenne a médiából ömlő vírushírek nyomán, hogy borzalmasan félnének tőle, követelve rá a "megoldást", ami egy oltás lenne, amin keresztül egyfajta kontrolegységet vinnének be a szervezetükbe, melynek révén uralni tudnák őket? Én csak azt nem értem, hogy mi lesz azokkal, akik ezt nem lesznek hajlandóak csinálni? Mi van akkor, ha ezeknek olyan magas a számuk, hogy nem tudnak velük megfelelelően bánni?

 

S: Erre mi nyilván fel vagyunk készülve. Évtizedek óta tervezzük ezt az egészet a legapróbb részletekre is odafigyelve. Először is, amikor világjárványról beszélünk, akkor azt szószerint kell vennünk. Fognánk és lezárnánk a világ összes országát egy bolygóméretű karanténnal. Mindegy, hogy keresztény, muzulmán vagy buddhista. Mindegy, hogy fehér, fekete vagy barna. Mindegy, hogy fiatal vagy öreg. Engedély nélkül se ki, se be.

 

Hónapokon, ha kell éveken át nem hagynánk dolgozni a prédákat. Ez megfosztaná őket a jövedelmüktől és tönkretenné a gazdaság azon szektorait, amelyekre támaszkodnak a megélhetésükhöz. Ha ezt elég hosszú ideig csináljuk, akár több fázisban, mindig szigorítva a szabályokat, akkor néhány év alatt teljesen az államtól függővé tudnánk tenni mindenkit, aki fizetésből élt addig. Ugyanis ennyi idő alatt mindenkinek elfogyna a spórolt pénze vagy a félretett élelmiszere.

És hogyan jutnának újra élelemhez vagy pénzhez vagy munkához? Ha előbb megkapják az oltást. Ha kell, addig sanyargatunk és éheztetünk mindenkit, amíg be nem hódol.

 

Nem is beszélve arról, hogy micsoda lehetőségeket adna a lezárt országok tönkretett gazdasága nekünk magánbankároknak. Felajánlhatnánk például soha le nem járó kölcsönöket a kormányoknak, hogy valahogy tudják etetni és beoltatni a népüket. Így örökre az adósaink maradhatnának. Itt a jó zsaru/rossz zsaru taktika mintájára, a kápó politikusok úgy tehetnének, mintha ők nem akarnának kölcsönt felvenni, de hát a nép érdekeit védeni kell, úgy hogy a végén mégis beadják a derekukat. Szinte csorog a nyálam, ha belegondolok.

 

R: Bocsánat, hogy ismét közbe vágok, de elmagyarázná ezt a jó zsaru, rossz zsaru módszert? Mondana erre is példát, hogy érthetőbb legyen?

 

S: Ha valaki nem ismerné ezt az elnevezést, ez a detektív sorozatokból jön, ahol gyakran láthatunk olyan jeleneteket, amikor a gyanúsítottat beviszik a rendőrségre kihallgatni. Először beküldik hozzá a "rossz" zsarut, aki kiabál vele, fenyegeti és ijesztgeti. Aztán kimegy és beküldik hozzá a "jó" zsarut. Ez kedves vele, kávét hoz neki és így próbálja kicsalni belőle az igazságot. A lényege ennek a módszernek, hogy a két zsaru ugyanazon az oldalon áll, és egyik sem azért van ott, hogy képviselje a gyanúsított érdekeit, hiába hiszi ez tévesen, hogy a jó zsaru az ő szövetségese.

 

Ezt a taktikát a kápóink és pribékjeink állandóan alkalmazzák. Példaként mondjuk a lengyel miniszterelnök kiáll a népe elé, és azt mondja, hogy ő teljes mértékben a lakosság érdekeit védi, és nem fog kölcsönt felvenni. Ő a jó zsaru. Szidja az EU-t, szidja a Világbankot, szidja a Sorost. Ezek a rossz zsaruk. Aztán valahogy mégis úgy alakul, hogy a miniszterelnök minden igyekezete ellenére felveszi a kormány a kölcsönt. Amiből nyilvánvaló, hogy ő és az EU, a Világbank és Soros, mind ugyanabba a táborba tartoznak, és csak színlelik a lakosság előtt, mintha a miniszterelnök a néppel lenne.

 

Visszatérve az előző gondolatmenethez, a kötelező oltásokon, teszteken, maszkokon, kórházi felszereléseken és a járványhoz tartozó egyéb termékeken szintén hatalmas profitot kereshetnének a tulajdonosok, ügyvezetők és a politikus kápók. Magyarán: a prédák állnák a saját leigázásuk minden költségét. Zseniális, nem? Ráadásul úgy, hogy közben még a szájukat sem nyithatnák ki, vagy azért, mert az illegális lenne, vagy azért, mert a médiaprostijaink azonnal túlkiabálnák őket azzal, hogy vírustagadók és karantén megszegők. S ha kell a verőlegényeinket is rájuk uszíthatjuk. Kivezényelhetjük a rendőrséget vagy a katonaságot is az utcákra mondván, hogy "meg kell védeni a lakosságot a járvány ellen". Holott az egésznek csak az a lényege, hogy nehogy lázadni tudjon a sok birka az utolsó pillanatban, mielőtt a diktatúránk megszilárdulna.

 

A zsarnokság lényege az, hogy a zsarnok bárkivel bármikor bármit megtehet. És minden zsarnoknak mindig van egy jó kifogása, amivel elteheti az ellenzéket láb alól, és amivel terrorizálhatja az alattvalóit, megfosztva őket a velük született önvédelmi joguktól. A folyamat mindig ugyanaz, csak a kifogás más. Nem hisz az egyházban? Kínpadra vagy a máglyára vele! Nem hisz a kommunizmusban? Kínzókamrába vagy az akasztófára vele! Nem hisz a vírusban, a karanténban vagy az új világrendben? Diliházba, börtönbe vagy a táborba vele!

 

A globalista vezetőkön kívül nincs senki, aki felfogná, hogy mekkora változások előtt állunk. Nem adok többet 8-10 évnél és a társadalom felismerhetetlenül és visszavonhatatlanul megváltozik.

 

R: Mondana néhány példát Sörös úr, hogy mire számíthatunk a közeljövőben?

 

S: Szívesen, miért is ne. Vegyük sorba a legfontosabb változásokat.

 

--Az igazságot be fogjuk tiltani. Sajnos az igazságnak megvan az a hátránya, hogy ha elegen értesülnek róla, akkor érvényteleníteni tud több száz évnyi körültekintően és szisztematikusan felépített hazugságot. Ezért nincs más megoldás, mint betiltani az igazságot. A jövőben a törvény a legszigorúbb következményekkel tiltani fog mindent, amiről nem akarjuk, hogy a prédák beszéljenek vagy egyáltalán eszükbe jusson. Könyvek millióit fogjuk bezúzni vagy elégetni. Régi újságokhoz, cikkekhez nem lehet majd hozzáférni sem fizikailag, sem digitálisan. A Google, Facebook, Amazon és más nagy cégek ki fognak törölni minden olyan cikket, videót és egyéb kiadványt, ami a valóságot igyekszik felderíteni. Az összeesküvés-elméletek be lesznek tiltva és börtönbe csukjuk a terjesztőit. Csak olyan információhoz tud majd bárki hozzáférni, amit mi engedélyezünk.

 

-- Egy másik feltűnő változás lesz, hogy csak nagyon gazdagok és nagyon szegények lesznek a jövőben. A középosztályt eltöröljük azzal, hogy a hosszú karantén során tönkretesszük a prédák legfőbb megélhetési forrását, a kis és közepes méretű vállalkozásokat. Vagy a nagyvállalatokra vagy az államra lesznek utalva a megélhetésükhöz. Mivel nem lesz független jövedelmük, ezért ha enni akarnak, követniük kell a parancsainkat.

 

-- A készpénz minden formája megszűnik. Helyette jönnek a központi bankok digitális valutái, melyeket nemcsak százszázalékosan követni tudunk, de programozni is, hogy mire és meddig költhetik azt el. Nem lesz többé fekete jövedelem, nem lesz megspórolt pénz, ami biztonságot adhatna a szolgáknak. Egyik napról a másikra fognak élni, teljesen ránk utalva, örök bizonytalanságban.

 

-- Digitális nyilvántartásba vesszük az összes élőlényt a földön: az összes növényt, az összes állatot és az összes embert. Minden személynek saját és egyedi digitális identitása lesz, melyet bármikor, bárhonnan be tudunk azonosítani; s ami nélkül nem tudnak majd résztvenni a társadalomban.

 

-- Az európai és észak-amerikai fehér lakosságot beolvasztjuk, mivel az uralmunkkal szembeni ellenállást leginkább a fehérbőrű prédák tanúsítanak. Nem véletlen, hogy a legnagyobb háborúk és kommunista népírtások a keresztény fehér országokban történtek. A két világháború egyik legfontosabb célja volt a fehérek egymás elleni harca, ahol milliószámra írtották egymást. Ugyanez történt a kommunista rendszerekben, melyek alapvetően fehér országokban pusztítottak. A háború utáni időszakban jött a fogamzásgátlás, az abortusz, az 50 százalékos válási arány és az állandó propaganda a médiában a gyerekszülés borzalmairól és a gyereknevelés költségeiről, amik folytán az európai országok szaporodása oly mértékben megtorpant, hogy ma a kihalási szinten van mindenhol. Ezzel egyszerre elárasztottuk ezeket az országokat harmadikvilágbeli bevándorlókkal vagy vendégmunkásokkal. Az egésznek a lényege, hogy a fehérek átlagos 100-as IQ-ját levigyük 85-90-re, ami nem elég ahhoz, hogy átlássák, mi történik velük pontosan és ki csinálja azt. Így ellenállni sem tudnak.

 

-- Csak engedéllyel szülhet majd gyereket bárki. A prédák számát korlátozni fogjuk a jövőben, soha többé nem fog annyi ember élni a földön, mint ezekben az években. Engedélyt csak bennfentesek vagy fajilag vegyes házasságban élők kaphatnak. De 2030 után eleve nagyon kevés gyerek fog hagyományos szüléssel világra jönni.

 

-- Úgynevezett élő törvények lesznek, ami azt jelenti, hogy bármelyik pillanatban változhatnak, és büntetjük a prédákat minden szabálysértésért, függetlenül attól, hogy értesültek-e a legújabb változásokról vagy sem.

 

-- Az élelmiszer termelést és elosztást a legszigorúbban ellenőrízni fogjuk. Enni csak az kap, aki az új rendszer hű szolgája lesz. Sokan fognak éhezni vagy éhen veszni. De ez az ő hibájuk lesz. Miért nem figyeltek oda, amikor fontos lett volna, mint például most is.

 

-- Átalakítjuk az étkezési szokásokat. Természetes húshoz csak a globalista elit fog jutni, a szegények mind vegetáriánusok lesznek, bár a fehérje egy részét ledarált rovarokból vagy férgekből, esetleg nyomtatott műhúsból fogják megkapni. Csak annyi tápanyaghoz juttatjuk majd őket, hogy ne haljanak éhen, de ne tudjanak megfelelően gondolkodni. Az élelmiszer-adagolás szociális kredit rendszerhez lesz kapcsolva, mint jóformán minden más tevékenység is. Csak a teljesen behódolt, önálló gondolatokra képtelen, minden gyanú fölött álló jobbágyok bízhatnak a másnapi betevő falatban.

 

-- Repülőterekre, pályaudvarokra, állami hivatalokba, kórházakba, éttermekbe és egyéb nyilvános helyekre csak olyanok tehetik majd be a lábukat, akiknek a testében az ott elhelyezett szkennerek felismerik a digitális igazolványt. Aki nem lesz benne a rendszerben, annak az életét lehetetlenné tesszük.

 

-- A rendőröket felváltják majd a drónok. Egy nagyvárosban tele lesz velük az ég. De ott lesznek másfelé is. Mindent figyelni fognak és könyörtelenül büntetni. Nem lesz alkudozás a rendőrrel, és nem lesznek emberi tényezők.

 

-- Átnevelő táborokba küldjük azokat, akik nem hajlandóak együttélni az új világrenddel. Ezeket a táborokat már hosszú évek óta építjük. Csak az Egyesült államokban több mint ezer ilyen úgyneveztt FEMA tábor van, de készen állnak másfelé is. Amellett a stadionok, nagy pláza épületek illetve a kórházak vagy hotelek egy része szinte napok alatt átalakítható ilyen gyűjtő táborokká. Akiket át tudunk nevelni, megtarthatják az életüket, ha mást nem is. Míg a szabadságról és az emberi méltóságról prédikáló lázadók, akik nem lesznek hajlandóak megváltozni, mehetnek a névtelen tömegsírokba.

 

-- És végül, lesz egy új világfő, aki az összes ország és nép ura és zsarnoka lesz, és Sátán közvetlen helytartója ezen a földön.

 

Nagyon sok egyéb változás lesz még, hiszen nem hiába hívják ezt új világrendnek. Ha el akarja képzelni a jövő társadalmát, akkor vegye alapul a mai észak-koreai életet a legmodernebb megfigyelési és büntetési eszközökkel párosítva és szorozza be tízzel. De hamarosan látni fogja mindenki, mert az új rendszer bevezetésének az ütemterve 2025 és 2030 közé esik.

 

R: Hihetetlen dolgokat mond Sörös úr! Lehet hogy 100 év múlva lesz ebből valami, de a közeljövőben én ezt elképzelhetetlennek tartom!

 

S: Legyen magának igaza! De a valóság az, hogy jóformán mindenki, aki jelenleg életben van ezen a földön, már eleve béklyóba született. Már a világrajötte előtt el volt döntve az a pillanat, amely mindenkinek az életébe hamarosan beköszönt: amikor búcsút kell intenie az addigi életének, és felkészülni az újra. Amikor már nemcsak az ajtón kopogtat az új világrend, mint egy láncfűrészes gyilkos, hanem már bent lesz a nappaliban, túráztatva a fűrésze motorját, ahol csak idő kérdése, hogy mikor kezd el fröcsögni a vér.

 

Az emberek többsége még nem is hallotta azt a kifejezést, hogy "Új Világrend". Holott mindenki ebben az új rendszerben fogja tovább élni az életet, mégpedig sokkal hamarabb, mint azt most gondolnák. Mivel az új rendszerben katonai rend fog uralkodni, ezért mindjárt az elejétől fogva arra törekszünk, hogy megtörjük a prédákat, mint egy kiképző őrmester az újoncokat. Olyan új szabályokat kell majd betartaniuk, melyekre sohasem volt eddig példa. Akárcsak egy őrmester, aki megalázza, meggyötri és a sárba tapossa az újoncok egyéniségét és akaratát, pontosan ugyanezt fogjuk mi is tenni a föld teljes préda népességével. Akárcsak az új katonáknak, úgyanúgy az embereknek is meg kell szokniuk, hogy minden parancsot és utasítást végre kell hajtaniuk, függetlenül attól, hogy mennyire megalázóak vagy értelmetlenek ezek.

 

És az emberek túlnyomó többsége gondolkodás nélkül követni fogja ezeket az új nevetséges, megalázó szabályokat. Hiszen a médiából megszokott arcok, a megszokott bemondók, színészek, szakértők és más médiaprostik, illetve a megszokott vezető és ellenzéki politikusok fogják ezt eléjük tálalni mindegyik országban. És hogy hazudhatna egyszerre ennyi ismert ember szerte a világban, nem igaz? Csakhogy ők ezt nem úgy nézik, hogy hazudnak, hanem úgy hogy háborút viselnek. A világuralomért harcolnak, aminél nagyobb tét nem létezik. Ha kell játsszák a jó zsarut/rossz zsarut, hitegetnek, színlelnek, sírnak, nevetnek, színészkednek. Ami éppen kell az adott pillanatban ahhoz, hogy tétlen bódulatban tartsák a prédákat legalább addig, amíg eljutnak a partraszállás pillanatáig. Onnan már tudják, hogy megnyerték a háborút.

 

R: Szép kis jövőt festett elénk Sörös úr! Reméljük, nincs igaza, és semmi sem lesz ebből a lelketlen disztópiából. De ha mégis, akkor hadd kérdezzem már meg, hogy honnan veszik Önök a jogot ahhoz, hogy ezt csinálják a föld lakosságával?

 

S: A jognak ehhez semmi köze! Nem jog, hanem hatalom kell ahhoz, hogy ezt csináljuk. Hogy honnan vesszük a hatalmat? A nyolcmilliárd naív prédától, akik gondolkodás nélkül hisznek nekünk, bíznak bennünk és engedelmesen a kezünkbe adják azt.

 

R: Sörös úr, ha megenged még egy utolsó kérdést. Bár korábban említette, hogy nem az Önök feladata képviselni az emberek érdekeit, de lenne bármi tanácsa azzal kapcsolatban, hogy hogy tudnánk mégis elkerülni ezt a borzalmas jövőt?

 

S: Valóban nem várható el tőlem, hogy a saját érdekeim ellen beszéljek. De mivel úgysem számít semmit, mert alig fogják páran látni ezt a riportot, és azok sem fognak cselekedni...

 

Szóval, ha a globalisták hatalma onnan jön, hogy a prédák kritika nélkül elhiszik a propagandánkat és engedelmesen betartják a mi törvényeinket és parancsainkat, akkor az egyetlen kiút csak az lehetne, ha nem hiszik el többé a propagandánkat és hazugságainkat, és nem engedelmeskednek többé a törvényeinknek és parancsainknak. De ezt csak összefogva, egymást támogatva tudnák megtenni, hatalmas tömegekben, különben mi az egyedileg vagy kis csoportban lázadókat eltapossuk, mint a csótányokat.

 

Amellett tudniuk kellene kikapcsolni az általunk használt kontrol rendszer elemeit: a televíziót, rádiót és internetet. Tudna ma bárki is élni a mobiltelefonja, az internet, a Facebook, a Netflix vagy Google nélkül? Aki már most ezek rabszolgája, az a mi rabszolgánk! Nehéz elképzelni, hogy csak úgy le tudnának ezekről elegen mondani, és kimenni az utcákra és összefogni és tüntetni, s ha kell harcolni, mint 56-ban.

 

Vagy más szóval, a prédáknak vállalniuk kellene a felelősséget a saját rongyos életükért, összeszedve azt a pár csepp bátorságot, ami még maradt bennük, és feltenni maguknak azt a kérdést, amit minden magyar kívülről tud: "Rabok legyünk, vagy szabadok?"

 

Persze nem ennyire egyszerű a dolog, mert Petőfi népének volt legalább kardja, amikor az még fegyvernek számított. A mai fejlett országokban a baloldali és liberális támogatóink jóvoltából mi mindenhol előre betiltottuk a fegyvereket. Az egyetlen kivétel az Egyesült Államok, ahol minden próbálkozásunk ellenére sem sikerült eddig. Fegyverek nélkül pedig hogy fogja egy nép megvédeni magát? Legfeljebb csak úgy mint a palesztinok: dobálhatják a köveket a tankjainkra, drónjainkra és az állig felfegyverzett és jól kiképzett rohamosztagainkra.

 

Ráadásul, az új rendszer elől nincs többé hová menekülni, mint annak idején 56-ban. Nem lesznek szabad országok. Mindenhol ugyanaz a fenevad rendszer lesz, ahol Sátán az úr.

 

R: Egyáltalán semmi reményünk nincs?

 

S: A sátánista világuralom létrejöttének csak két achillesi sarka van: Az egyik, hogy milliós tömegek ébrednek fel egyszerre szerte a világban, akik hajlandóak lázadni, ellenállni és harcolni akár csak egy kővel a kezükben. A másik az, hogy a fegyveres erők, a katonák, rendőrök és polgárőrök, akiket a tömegek ellen küldünk, felismerik, hogy ők is csak prédák, és nemcsak megtagadják a ragadozók szolgálatát, de ráadásul a többi préda mellé állnak a fegyvereikkel.

 

De még akkor is, ha mindez valami csoda folytán bekövetkezne, nekünk még sok más trükk van a tarsolyunkban: kikapcsolhatjuk az internetet vagy telefonhálózatot, hogy a tüntetők ne tudjanak kommunikálni; kikapcsolhatjuk az áramot vagy elzárhatjuk a vizet és a fűtést a tél közepén. Bezárhatjuk az élelmiszerboltokat, vagy nem töltjük fel újra őket.

 

A tüntetéseket nem közvetítenénk a médiában, vagy elküldenénk rájuk a saját provokátorainkat és szabotőrjeinket, akik törhetnének-zúzhatnának mindent és mindenkit, s a média csak ezeket a jeleneteket közvetítené. Így a szótlanul, tétlenül otthon ülő prédák maguk követelhetnék, hogy a verőlegényeink teremtsenek már rendet.

 

Eleve kiképzett embereink vannak, akik a tüntetők és lázadók élére állnának, és belülről kontrolálnák az összes ilyen mozgalmat. Akik nyilvánosan azt mondanák, amit a tüntetők hallani akarnak, de a cselekedeteik végsősoron a globalisták céljait szolgálnák.

 

Vagy a legrosszabb esetben, ha mégis meghiúsítanák az új világrend beindítását 2030-ig, akkor várunk másik tíz vagy húsz évet. A prédák, ha fel is lázadnának, sohasem tudnának semlegesíteni bennünket. Pedig ha alkalmuk lenne félrehúzni a függönyt, a mindent kontroláló színfalak mögött csak pelenkás vénembereket találnának, akik rettegnek a haláltól, mert eladták a lelküket Sátánnak, és most próbálják az egész világot magukkal vinni a pokolba.

 

Ha őszinte akarok lenni, akkor rajtunk, ragadozókon kívül, a tevékenységünket követő és értő prédák  az egyetlen épeszű emberek a földön. Ők értik, hogy minden más, mint aminek látszik. Számukra borzalmasan nehezek lesznek az előttük álló évek, mert úgy fogják érezni, hogy belebolondulnak abba, ami történik. A többiek, akik egy állandó hipnózisban élnek, szó nélkül mennek majd a vesztükbe. Ez a fajta vakság, az önvédelmi és túlélési ösztön teljes hiánya bennük, felfoghatatlan lesz a még gondolkodni tudó, józan ember számára.

 

Mi ebből a tanulság? A végén az életed és szabadságod védelme mindig a te feladatod! Nem háríthatod azt át másra, és főleg az ellenségedre nem!

 

Tudom, sovány vigasz a nyolcmilliárd prédának, de legalább mi,  tulajdonosok, ügyvezetők és kápók, elmondhatjuk végre, hogy bekebeleztünk mindent a földön és sikerült leigáznunk mindenkit. Jöttünk, láttunk, győztünk. Vérözön lábainknál, s lángtenger fölöttünk.

 

Ahonnan én nézem a dolgokat, a prédák sorsa már megpecsételődött: itt állnak a pokol tornácán éjfél előtt egy perccel, és megdöbbenve néznek le a feneketlen mélységbe, ahonnan nincs visszaút... Még most sem értik, hogy rászedtük őket. Még mindig biztosak benne, hogy nincs "összeesküvés" és senki sem akar rosszat nekik. S ha esetleg mégis, akkor majd valaki más megmenti őket... Jöttek, láttak, buktak. Szolgaföldben nyughatnak.

 

Ilyen ez az élet. A farkasok foga csattog, a bárányok hallgatnak... de a hallgatás beleegyezés. Így mi szabadon végezhetjük kőműves munkánk utolsó simításait a hatalmas koncentrációs táborunkon, aminek a neve: Föld.

Írta: H. Leo 

"Olvasd el itt H. Leó más írásait is!"

Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója